2021. szeptember 30-ig nyújthatják be 2020-as számláikra vonatkozó áfa-visszatérítési kérelmeiket azok a magyar vállalkozások, akik jogosultak az áfa levonására, és egy uniós tagállamban megvalósult beszerzés után már ott megfizették az áfát.

A telephely létrejötte és társasági adó fizetés kérdésének eldöntése mellett érdemes a másik igen bonyolult és kockázatos terület gondos elemzésére is figyelmet fordítani! Meg kell vizsgálni, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban felmerül-e személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség és hogy azt a külföldi munkaadónak, vagy a munkavállalónak kell-e teljesítenie.

A rendkívül összetett hazai és nemzetközi szabályozás miatt komoly adózási kockázatokkal néznek szembe azok a külföldi vállalkozások, akik hosszabb ideig Magyarországon foglalkoztatnak munkatársakat. Különösen igaz ez idén január 1-jétől, amikor megváltozott a társasági adózás szerinti telephely szabályozása. Sokakat érinthet, hogy munkatársaik magyarországi foglalkoztatása miatt tudtuk nélkül már „létre is jött” a magyar telephelyük, ami többek között társasági adózásukat is érintheti.

Korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutattok a koronavírus járvánnyal összefüggésben átmenetileg alkalmazandó munkaügyi és munkavédelmi szabályokat a hozzájuk kapcsolódó adózási könnyítésekkel. Továbbra is csak várakozás övezi a távmunka átfogó szabályozását, ugyanakkor a tavalyi ideiglenes szabályok egy júliusi kormányrendelet értelmében tovább módosulnak.

Mit tehet egy nagyvállalat – különösen, ha bonyolult a portfóliója, sok a határon átnyúló ügylete, hogy számára is hasznos legyen az e-áfabevallási tervezet? Hiszen elsőre talán egyszerűbbnek látszik folytatni az eddigi gyakorlatot, saját ügyviteli adatokból elkészíteni és beadni az áfabevallást.

A hírek szerint hamarosan – először valószínűleg novemberben – élesben is használhatjuk majd az adóhatóság által készített e-áfa bevallási tervezetet. Ekkor azonban még nem lesz teljeskörű a rendszer, lépcsőzetesen fogják bevezetni. „A halasztással azonban nemcsak az adóhatóság fejlesztői kapnak több időt, de a vállalkozások is kihasználhatják ezt a felkészülésre, adóbevallásaik automatizálására, áfakezelésük felülvizsgálatára, rendbe tételére.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Világelsőként a magyar adóhatóság vállalta fel a vállalkozói számla adatok alapján az áfabevallás tervezetének kiajánlását. A minisztérium eredeti tervei szerint erre már 2021 első negyedévének végén sor került volna az online számla adatszolgáltatás januári kiterjesztésének eredményeként. Az élet – azaz a COVID járvány – azonban közbe szólt, így jogszabályban eredetileg már csak a második félévi határidő jelent meg, tükrözve ezzel az online számlázásra adott három hónapos türelmi időt is. Most újra elhalasztották az e-áfa kiajánlásának időpontját, és lépcsőzetesen fogják bevezetni 2021 harmadik negyedévét követően, majd a következő 1-2 évben folyamatos bővítésekre számíthatunk majd. Mindezzel több időt hagyva az adóhatóság fejlesztőinek a finomhangolásra. De ezt a haladékot a vállalkozások is kihasználhatják a felkészülésre, aóbevallásaik automatizálására, áfarendszerük felülvizsgálatára, rendbe tételére.

Az építőipari termékek fuvarozásához kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek is szigorodtak az országból való kivitel bejelentése és a különadó mellett. Ez a szabály olyan vállalkozásokat is érinthet, és a mulasztások komoly szankciókat is magukkal vonhatnak, akik nem elsősorban exportra termelnek.

Az elmúlt időszak járványügyi megszorításai miatt egyre nagyobb teret nyert a digitalizáció és az online tér. Felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek révén egyre inkább elszakadunk a papíralapú világától. Ennek egyenes következménye, hogy ma már lehetőségünk van a jogokat-kötelezettségeket elektronikus kódba öntött formában rögzíteni, melyben segítségünkre van az elektronikus aláírás.

Június 5-én a G7 országok pénzügyminiszterei megegyeztek a globális minimumadó bevezetéséről, majd július 1-jén 130, illetve pár napon belül további 2 ország deklarálta az indítványhoz való csatlakozását. A tervek szerint a globális minimumadó, az ún. GLoBE 15%-os lenne, de számos részlet függőben van egyelőre, és mint tudjuk, az ördög a részletekben lakik. Cikksorozatunkban a függőben lévő kérdéseket, dilemmákat és esetleges hatásokat tekintjük majd végig, de még mielőtt elemzésünket megkezdjük, először szeretnénk bemutatni a tervezett adót.