A béren kívüli – úgy nevezett cafetériajuttatások köre 2017-től nagymértékben leegyszerűsödik, ugyanakkor jelentősen szűkül is. Az új szabályok két típusú béren kívüli juttatást tesznek majd lehetővé.

Meglepetésként érhette az agrárgazdasággal vagy az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságokat, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara arról értesítette őket, hogy kamarai tagként nyilvántartásba vette őket, ezért számukra is kötelezővé vált a kamarai tagdíj bevallása és befizetése. Érdemes szakértő bevonásával értelmezni az újszerű helyzetet a 20%-os pótdíj elkerülése érdekében.

A közúti fuvarozáshoz kapcsolódó áfa-szabályok a szektor sajátosságai miatt önálló területet alkotnak. Az ágazat az adóhatóság vizsgálatainak is a középpontjában áll, részben mint önálló terület, részben pedig a fuvarozással megvalósuló, elsősorban adómentes közösségen belüli termékértékesítések miatt.

2016. augusztus 1-jétől néhány látszólag kisebb szabály változik az elektronikus közúti árufuvarozó rendszerrel kapcsolatban. Ezek azonban egyrészt eddig nem érintett, és így az alapszabályokat, teendőket sem feltétlenül ismerő vállalkozásokra terjednek ki, másrészt olyan súlyos új szankciókat vezetnek be, amelyek érzékenyen érinthetik azokat is, akik már többé-kevésbé „megbarátkoztak” a rendszerrel. Vagyis nincs olyan kereskedelemmel, szállítással foglalkozó adóalany, akinek ne lenne hasznos az EKÁER ismeretek felfrissítése.

2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. Ez azt jelenti, hogy a műemlék karbantartás költségeit kétszeresen érvényesíthetik a jogosultak: egyszer költségként, majd adóalap-csökkentő tételként is. Akkor is megilleti a társaságokat az adókedvezmény, ha kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény vagyonkezelői (törvényi rendelkezés, felhatalmazás alapján) vagy pénzügyi lízing esetén lízingbe vevők. A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át.

Termékértékesítések során gyakran kérdésként merül fel, honnan lehet felismerni, hogy láncértékesítés történik-e, mik azok a körülmények, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy az adott ügylet több szereplős, és ezáltal több értékesítésre is sor kerül. Ennek a kérdésnek az eldöntése sokszor a résztvevő adóalanyok számára is igen bonyolult, nem beszélve a független szereplőkről, legyenek akár adórevizorok, könyvvizsgálók vagy könyvelők.

A külföldi magánszemélyek személyijövedelem-adózása sokszor nagyon bonyolult. Mivel nekik általában cégük segít elkészíteni a magyar adóbevallást, így ezzel a blog bejegyzéssel azoknak a magyar cégeknek szeretnénk segíteni, akik külföldi magánszemélyeket foglalkoztatnak.

Megállapítottuk, hogy az Áfa tv. értelmében a teljesítési hely és az adófizetésre kötelezett személyének meghatározása alapján a külföldi vállalkozó Magyarországon köteles az áfa megfizetésére, így kötelező számára az áfa regisztráció. Mi a teendője?

Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania?

Mindennapos eset, hogy cégek egymás között kölcsönügyleteket kötnek. Cégcsoporton belül talán még gyakoribb a kölcsön, ami a kapcsolt vállalkozásokra előírt transzferár-dokumentációs kötelezettség miatt sokszor kérdés elé állítja az adózókat. Jogszabályi meghatározás hiányában felmerül ugyanis, hogy mit tekintünk ügyletértéknek: csak a kamatokat vagy esetleg a kölcsönadott tőkét is?