A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.

Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít arra, hogy a véglegesen behajthatatlanná váló követelések utáni áfát az adóalany utólagos adóalap csökkentés keretében visszakaphassa az adóhatóságtól.

Az EU-s áfareform szerint 2020-tól kell alkalmazni az úgynevezett gyorsintézkedéseket (quick fixes), amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen túlmenően az áfatörvényt számos ponton módosították gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal.

2020 januárjától új adminisztratív feladatok várnak a közösségi áfás ügyleteket bonyolító vállalkozásokra, melyek elmulasztása esetén bukhatják az adómentességet, hangzott el a LeitnerLeitner november 12-én megrendezett áfa-workshopján. A rendezvényen Jancsa-Pék Judit az uniós áfareform jelenlegi állását és az aktuális gyakorlati teendőket mutatta be, dr. Menczel-Kiss Gellért pedig a big data adózásra gyakorolt hatásait ismertette. 

 A termékek közösségen belüli értékesítése áfamentes, de az adómentességet mindig a könnyítést alkalmazó adóalanynak kell bizonyítania. A bizonyítás módja azonban nem egyszerű, a különböző tagállamok különböző igazolásokat kérnek, a hitelt érdemlő igazolás módja pedig a helyzettől függően változhat.

Az általános forgalmi adó rendszerében akkor beszélünk láncértékesítésről, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el. A láncértékesítésben legalább három szereplő van, de árumozgás csak egyszer történik. Amennyiben a szállítás megszakad, láncról már nem beszélhetünk, legalábbis nem az első eladó és utolsó beszerző viszonylatában.

Az uniós gyorsintézkedések sorát folytatva szeretnénk egy olyan módosítást bemutatni, amely könnyítés helyett valójában szigorítást hoz az áfa rendszerébe. Az eddig adminisztratív hiányosságként kezelt adószám hiányosság a jövőben az áfa levonás feltételévé válik, amire minden vállalkozásnak fel kell készülnie. A jelenlegi áfairányelv és a vonatkozó Európai Bírósági ítélkezési gyakorlat alapján a vevő adószámának érvényessége, valamint az ügylet helyes bevallása a tagállamok közötti kereskedelemről szóló összesítő jelentésben csupán adminisztratív körülményei az ügyletnek. A korábbi szabályok szerint ezen adminisztratív feltételek hiányában is érvényesíthető volt az adómentesség, ha az áru közösségen belüli értékesítése valóban megtörtént.

 A 2019-es nyári adótörvény változások közül a legtöbb változást az általános forgalmi adózás területén tapasztalhatjuk, ami részben az Európai Unió áfa-rendszerében megkezdett reformintézkedéseknek köszönhető. Az úgynevezett „Short-term Quick Fixes”, azaz „Rövid távú gyorsintézkedések” minden uniós tagállamban egységesen és egyszerre lépnek hatályba 2020. január 1-jén. Mindez jelentős felkészülést igényel a vállalkozások részéről, a felkészítésben szakértőink készséggel állnak rendelkezésükre. Keressenek bennünket bizalommal!

A jelenleg hatályos áfairányelv külön kezeli azt az esetet, ha egy adóalany egy másik tagállamba vevői készlet céljára szállít árukat, úgy, hogy a szállítás időpontjában a szállító már ismeri a vevő személyazonosságát, de a beszállításkor az árut a vevő raktárába tárolja be, és a vevő csak később hívja le, és használja fel a készletet.

Az utóbbi időben a hatósági jogalkalmazásban változás tapasztalható, a magyar adóhatóság elkezdett közeledni az uniós joggyakorlathoz. A több adóellenőrzés után született határozat kimondja, hogy az adólevonási jogot elvitatni csak olyan esetben lehetséges, ha objektív tények alapján bizonyítható, hogy az adóelvonási jog gyakorlásával érintett számlabefogadó nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, illetve tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az adott ügylet révén adókijátszásban vesz részt. Természetesen a mostani bejegyzésünkben csak a konkrét ügyekben hozott hatósági határozatok sommás megjegyzéseit foglaljuk össze, melyekkel szeretnénk felvillantani a legújabb trendet a hatósági joggyakorlat változását igazolva.