Ahogy korábbi írásunkban bemutattuk, az unió készül az áfarendszer reformjára, de mivel ez a folyamat hosszadalmas, a legsürgetőbb problémák megoldására gyorsintézkedéseket vezetnek be. Az úgynevezett „Quick Fixes” csomag 2020. január 1-jén lép életbe hazánkban is, így írásunkban ennek részleteit mutatjuk be. A módosítások elsődleges célja az adócsalások elleni küzdelem, és különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhinta csalások kivédése. Hiszen az uniós kimutatások alapján, mára összességében évente több mint 150 milliárd euró értékű áfa veszik el, amelyből a becslések szerint, körülbelül évi 50 milliárd euró – vagyis minden egyes uniós polgárra számítva 100 euró – a határokon átnyúló áfacsalásokból származik.

Az Európai Bíróság egyik friss döntésének értelmében ismét terítékre került az objektív tényezők fontossága, azok esetleges adókötelezettséget generáló szerepe. Annak megítélése, hogy egy adóalany tudhatott-e róla, hogy partnere adócsalásban vesz részt, mindig sok bizonytalanságot hordoz magában.

A közelmúltban – 2019. január 24-én – az Európai Bizottság elmarasztalta hazánkat az EKÁER rendszer az uniós szabályokkal történő harmonizációjának elmaradása miatt, kötelezettségi eljárást indítva Magyarország ellen. Mivel ez már nem az első eset volt, hiszen 2017. október 4-én intézett először felhívást hozzánk ez ügyben, várható, hogy az ügynek lesz még folytatása.

Az európai uniós jogharmonizációnak megfelelően 2019. január 1-jétől hazánkban is jelentősen megváltoztak az utalványok áfakezelésének szabályai.

Tavaly év elején közzétett írásainkban már bemutattuk az uniós áfareform megvalósulásáig átmeneti megoldást nyújtó gyorsintézkedéseket a „Quick Fixies”-t. Ezek tehát az uniós áfarendszer gyökeres reformjának előfutárjai.

Láncértékesítéssel foglalkozó korábbi cikkünkben körbejártuk, hogyan kell megállapítani, hogy a termékértékesítési láncon belül melyik ügylet lesz közösségi termékértékesítés jogcímén adómentes. Jelen cikkünkben az alábbi példán keresztül azt vizsgáljuk, hogyan kell eljárni, ha a több szereplős láncértékesítés eredményeképpen az árut exportértékesítés keretében az Európai Unión kívülre szállítják.

Az Európai Unión belüli termékértékesítések egyik speciális esete a háromszögügylet, amelynek áfakezelését bizonyos feltételekkel egyszerűsíteni lehet. Az, hogy egy ügylet háromszögügyletnek minősül-e, hatással van az adóbevallások – a 65-ös számú áfabevallás és az A60-as összesítő nyilatkozat kitöltésére is.

Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára. Különösen így van ez, ha az adóváltozások új feltételeket teremtenek már az új év első napjaiban. A november végén kihirdetett adócsomagban is számos olyan változás van, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre készteti a cégvezetőket, de ezeken túl is van néhány fontos teendő a megszokott záráson túl is, melyekre szeretnénk az érintettek figyelmét felhívni.

A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is. Ezt hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner november 19-én Kecskeméten megtartott adózási konferenciáján, melyet az osztrák gyökerű pénzügyi és adótanácsadó cég új regionális irodájának bemutatkozása alkalmából szervezett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

Az Európai Unió Bizottságának 2018. október 2-i döntése alapján megnyílt az út az áfa alanyi adómentesség értékhatárának 12 millió forintra emelése előtt. A lehetőséggel élve az októberi hosszú hétvége előtt beterjesztett adócsomag összhangba hozza a KATA bevételi értékhatárával, és jövő januártól kiterjeszti az adómentességet. Az áttérésre a 2018-as évben a 8 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 12 millió forintos árbevétel alatt maradó adóalanyok is jogosultak lesznek.