Az általános szabály szerint az értékpapírok beváltása, elidegenítése révén szerzett jövedelem az ügylet során szerzett bevétel és az értékpapír megszerzésével, tartásával, illetve elidegenítésével kapcsolatban felmerült kiadások különbözete. Az értékpapírok átruházásakor leggyakrabban az árfolyamnyereségből származó jövedelemre gondolunk, azonban az értékpapír típusától függően keletkezhet akár kamatjövedelem vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem is. Nem mindegy tehát, hogy az ügylet tárgyát képező értékpapírok részvények, kötvények, letéti jegyek vagy például befektetési jegyek.

Azoknak, akiknél az üzleti tranzakciók jelentős része devizában zajlik, érdemes lehet áttérni a devizában történő könyvelésre. A forint jelenleg is tapasztalható folyamatos gyengülése ugyanis egyre súlyosabb tőkeproblémákhoz vezethet. Az euróban történő könyvvezetés megoldás lehet arra, hogy az év végi értékelés során keletkező jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteségek rontsák a társaság tőkehelyzetét.

Az értékpapír átruházásakor árfolyamnyereségnek nevezzük az eladási ár és a vételár közötti különbözetet. Ebből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket: például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalékot. A hagyományos értelemben vett értékpapírokon túl – pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - idesoroljuk a Kkt.-k, a Bt.-k, Kft.-k üzletrészét, a szövetkezeti részesedését, vagyoni betétjét is, továbbá minden más vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.

Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.

A veszteséges működés miatt kialakult sajáttőke-csökkenés rendezésének két korábban bemutatott és közismertebb módja a pótbefizetés és a tőkeemelés, de azok számára, akiknél az üzleti tranzakciók jelentős része devizában zajlik, lehet, hogy érdemes áttérni a devizában történő könyvelésre. A forint jelenleg is tartó folyamatos gyengülési tendenciái ugyanis ezeknél a társaságoknál állandóan visszatérő tőkeproblémákhoz vezetnek.