Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat. Az első részben az elektronikus kapcsolattartás alapjait mutatjuk be.

A nyáron elfogadott adócsomag eredményeként, 2019. január 1-jétől a bírságterhek jelentős megnövekedésével lehet számolni. Az alábbiakban összeszedtük a főbb változásokat.

Idén megváltozott az adóbírság intézményének szabályozása, újdonságként vezették be a kedvezményt biztosító feltételes adóbírságot. De vajon ez ténylegesen előnyös az adózók számára?

Ép testben ép lélek – azaz mit tehet a munkáltató dolgozói egészségéért? című bejegyzésünkhöz kapcsolódva szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nem minden betegségbiztosítás minősül adómentes juttatásnak!

Általánosan elismert tény, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának kulcsa a hatóságok közötti együttműködésben és az adóügyi információcserében rejlik. Ezen a felismerésen alapszik az új, “globális” automatikus adóügyi információcsere szabvány. Ezt a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi egyezmény (MCAA) alapozta meg, melyet Magyarországon 2015-ben egy törvénnyel iktattak hatályba. Az egyezményhez 2017 szeptemberéig már 102 ország csatlakozott, így valóban globális méretű adóügyi összefogás valósult meg.