A kormány intézkedései értelmében a koronavírus okozta veszélyhelyzet idejére a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott GYED, GYES-re, illetve GYET-re való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.

Mely esetekben támogatható a munkaviszony? Mi van azokkal a munkavállalókkal, akik egyszerre több helyen is dolgoznak? Kell-e új munkaszerződést kötni? Milyen kedvezményeket lehet egyszerre igénybe venni és melyek azok, amik kizárják a támogatást? Visszamenőlegesen is kérelmezhető-e a segítség? Második cikkünkből mindezt megtudhatja.

Cikksorozatunkban témakörönként szedjük csokorba a rövidített munkavégzéshez kapcsolódó állami támogatás szabályait és bemutatjuk az ahhoz kapcsolódó gyakorlatot. Első cikkünkben az új szabályokat foglaltuk össze egységes szerkezetben.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv talán legfontosabb és minden bizonnyal a sokak által leginkább várt intézkedése az állami bértámogatásra vonatkozó új szabályrendszer hivatalosan is megjelent a húsvéti hétvégén. A cégek a koronavírus vészhelyzet miatt – a munkavállalóinak megtartása érdekében – rövidített munkavégzésben állapodhatnak meg, ezt nevezik „kurzarbeit-nek” németül, és a kieső időre járó munkabér 70%-át a költségvetés átvállalja. A támogatás 3 hónapra szól, havi maximum mintegy nettó 75.000 Ft/fő összegig.

A koronavírus járvány miatt számos vállalkozásnál költségcsökkentő intézkedéseket kellett bevezetni: például a munkavállalóknak nem kell bemenniük dolgozni, és bérüket csökkentették az állásidőre, teljes állás helyett részmunkaidőben dolgoznak, vagy éppen fizetés nélküli szabadságra mentek. Kérdés azonban, hogy ezekben az esetekben milyen egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, szolgáltatásra számíthat a munkavállaló.

A külföldre kiküldött munkavállalók érdekeit kiemelten védő új uniós munkajogi szabályokat fogadtak el, amelyeket a magyar jogba várhatóan 2020. július 30-ig fogják átültetni. Az új szabályozás, a 96/71/EK irányelv vagy más néven a Posting irányelv célja, hogy összehangolja a küldő és fogadó országok munkajogi szabályait és egyenlő munkafeltételeket biztosít a kiküldötteknek is.

A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Napjainkban teljesen természetes, hogy magyar diákok közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat külföldi oktatási intézményben folytatják. Kérdés, hogy hol jogosult a diák az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére?

Kiküldetésről nemcsak abban az esetekben beszélünk, ha a munkavállaló egy konkrét projekt megvalósításán dolgozik külföldön, hanem akkor is, ha részt vesz egy néhány napos üzleti tárgyaláson, konferencián, szemináriumon. Ezekben az esetekben is ki kell váltani az A1 igazolást, melynek elmulasztása komoly bírságokkal járhat.

A 2020-as adóelőleg elszámolásához, családi és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a dolgozóknak ki kell tölteniük a megfelelő nyilatkozatokat. Célszerű ezeket még a januári bérszámfejtés megkezdésének napja előtt, vagyis január 31-e előtt megtenni, hiszen így már a januári fizetésnél is alkalmazni lehet a kedvezményeket.