A Covid-járvány gyökeresen megváltoztatta a munkavégzés helyével kapcsolatos gyakorlatokat, a munkavállalók körében kifejezetten megnőtt az igény a remote vagyis a távoli, otthoni munkavégzés lehetőségére. Ezt a tendenciát csak erősítették a megemelkedett üzemanyagárak, hiszen ha be kell járniuk, a munkavállalók szinte elvárják költségeik megtérítését. Ezzel egybevágnak az Eurostat adatai, mely szerint az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen növekedett az otthoni és a helyfüggetlen munkavégzés aránya az elmúlt években.

A következő változtatásokkal valójában csak kisebb részletszabályokat módosítanak, nem alapjaiban alakítanak át nagyobb rendszereket, de mivel sok embert érintenek, aktuális problémákhoz kapcsolódnak, érdemes velük foglalkozni.

2023. január 1-jén a Munkatörvénykönyvének számos szabálya megváltozott, melyek új kötelezettségeket rónak a munkáltatókra, és átalakítják a munkavállalók jogait. Többek között változnak a tájékoztatási kötelezettség szabályai, kibővül az apasági szabadság, bevezetik a szülői szabadságot, illetve pontosítják a munkavállalók rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségeit is.

Most, hogy a világjárvány után ismét könnyebbé válik az utazás, sokakban újra felébred a kaland- és vándorlási vágy. Ha régen látta külföldi barátait, családtagjait, miért ne tölthetné napjait társaságukban külföldön közvetlenül a munkaidő után? Ha nincs kedve egész nap egy irodában ülni, miért ne kombinálhatná a szükséges munkát változó helyszínekkel, gyönyörű természeti környezetben?

Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez nemcsak a számítógéphez kötött munkát jelenthet: tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát, hogy hol kell adózni, milyen szerződést érdemes kötni és milyen pénznemben lehet bért kapni?

A telephely létrejötte és társasági adó fizetés kérdésének eldöntése mellett érdemes a másik igen bonyolult és kockázatos terület gondos elemzésére is figyelmet fordítani! Meg kell vizsgálni, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban felmerül-e személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség és hogy azt a külföldi munkaadónak, vagy a munkavállalónak kell-e teljesítenie.

Napjainkban a nyugdíjba vonulás nem feltétlenül jelenti a dolgos hétköznapok megszűnését. Sokan a nyugdíj mellett is munkát vállalnak. Egyesek nem tudják megélhetésüket, vagy az addig megszokott életszínvonalat biztosítani a nyugdíjukból, mások családi kötődések hiányában elfoglaltságot keresnek a hétköznapokra. Akadnak olyanok is, akiket nem elégítenek ki az otthoni teendők. Bármi is legyen a további munkavégzés oka, az állam egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a nyugdíjas munkavállalóknak. Azonban tisztában kell lenni az új szabályok hátulütőivel is.

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek rendszere 2020. július 1-től átalakult.

Ahogy korábbi cikkünkben már bemutattuk a közelmúltban több társadalombiztosításra vonatkozó szabály megváltozott. Ez a vállalkozókat és a megbízási jogviszonyt is érintette.

A közelmúltban több társadalombiztosításra vonatkozó szabály megváltozott ezeket mutatjuk be cikksorozatunkban. Az első írás az egységes társadalombiztosítási járulékkal foglalkozik.