2025-ben is fókuszban marad a transzferárazás. Értékelni fogják az azonos vállalatcsoport magyarországi leányvállalatait az országonkénti jelentések (CbCR) és a határon átnyúló konstrukciók és a transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján, és a kockázatosnak minősített tranzakciókat ellenőrzik. Kiemelten figyelnek a kapcsolt vállalkozások immateriális javakat érintő ügyleteire. Elemzik a hitel- vagy más pénzügyi ügyleteket transzferárak szempontjából. Extra figyelmet kapnak a cégcsoporton belül gyártási tevékenységet végző, veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók, különösen, ha ügynöki, bizományos vagy disztribúciós tevékenységet végeznek, valamint a kapcsolt élelmiszeripari vállalkozások. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrzik a szokásos piaci árat megállapító határozatban foglalt feltételek teljesítését.

A „fegyverek egyenlőségének elvéről” ma már régen nincs szó az adóellenőrzések során. Az adóhatóság hihetetlen nagyságú és komplex adatokkal rendelkezik a gazdaság egészéről és az adózók viselkedéséről. Érdemes bepillantani a részletekbe!

A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.

Egy – még 2021 decemberében módosított – EU-s irányelv, az EU Public CbCR értelmében a 2024. június 22-ével kezdődő üzleti évtől a multinacionális vállalatoknak, amelyek konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és több EU-tagállamban tevékenykednek, évente országonként nyilvánosságra kell hozniuk a társasági jövedelemadó adataikat. Ezzel a jogalkotók szeretnének még nagyobb átláthatóságot teremteni, és lehetővé tenni a multinacionális vállalatok adózási stratégiáinak ellenőrzését. A rendelkezés a legtöbb EU-s székhelyű csoportot érinti, valamint sok olyan multinacionális vállalatot is, amelyek székhelye az EU-n kívül van, és leányvállalataikon vagy fióktelepeiken keresztül folytatnak üzleti tevékenységet az Unióban.

A cégeknek már 2017 óta kötelező bejelenteniük az adóhatóságnál az úgy nevezett kapcsolt feleiket – vagyis az egy vállalatcsoporthoz tartozó, közös tulajdonossal, ügyvezetéssel rendelkező testvér- és leányvállalataikat – méghozzá az első üzletkötés alkalmával. Ennek elmulasztása eddig sem volt kockázatmentes, de augusztus 1-től még drágábbá válhat a feledékenység! Ugyanis idén augusztustól a mulasztási bírság tételek a duplájára nőttek, így erre a hiányosságra vonatkozóan is akár 1 millió Ft-ig terjedhet a bírság.

Az EPR rendelet lehetőséget biztosít a gyártóknak (ideértve a külföldi előállítású körforgásos termékek első belföldi forgalomba hozóit, saját célú felhasználóit is), hogy 2023. III. és IV. negyedévi adatszolgáltatásaik adatait 2024. január 1. és március 31. között egy alkalommal, utólag módosítsák.

A transzferár adatszolgáltatás minden vállalkozást érint, amely transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett és minden kapcsolt ügyletre kiterjed, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott társasági adóbevallásban kellett teljesíteni. Azok sem feltétlenül mentesültek azonban végérvényesen az adatszolgáltatás alól, akik igyekeztek a 2022. évi társasági adóbevallást gyorsan, 2022. december 31-ig benyújtani annak érdekében, hogy ne kelljen transzferár adatszolgáltatást teljesíteni. Ugyanis, ha 2022. december 31-ét követően ezen bevallásuk tekintetében önellenőrzést nyújtanak be, az önellenőrzés során már esetükben is felmerült az adatszolgáltatási kötelezettség.

Most változott az EPR-díj, mert a korábbiaktól eltérően 2024. februárjától az önkormányzatokat megillető részre is 27%-os áfát számítanak fel.

Cikksorozatunkban a transzferár adatszolgáltatás lényeges aspektusait, illetve az azzal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat tekintjük át. Nem mehetünk el szó nélkül a mellett sem, hogy az újonnan bevezetett adatszolgáltatás minden korábbinál hatékonyabb fegyvert ad az adóhatóság kezébe. A tranzakció szintű, strukturált adatokkal tűpontosan lehet célozni az adóellenőrzésekre való kiválasztás során.