Az éves személyi jövedelemadó bevallás május 20-ai határideje vészesen közeleg, de vajon mit tehetnek azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudják határidőben teljesíteni jövedelmük utáni adókötelezettségüket? Hogy kell kezelni a munkabéren kívüli tőkejövedelmek adóját ebben az esetben?
Szokásos tavaszi teendőink közé tartozik a tavalyi jövedelmeink számbavétele, bevallása, s amennyiben szükséges, akkor adótartozásunk rendezése is 2020. május 20-ig.
A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.
A különféle dolgozói juttatási csomagok összeállításakor gyakran merül fel, hogy a munkáltatók hogyan tudják támogatni a dolgozók egészségmegőrzését. Szerencsére számos megelőzést, gyógyulást elősegítő cafetériaelem szolgálja ezt a célt, és a mai felgyorsult, stresszel teli világban jelentőségük egyre nő, és a munkavállalók is egyre jobban értékelik. A dolgozók egészségmegőrzését támogató céges intézkedések növelik a munkatársak elégedettségét és a lojalitását, hiszen a munkabér után a munkakörnyezet egészségre gyakorolt hatása és egészségmegőrzést elősegítő intézkedések megléte a legfontosabb szempont a munkahely-választásban.
Az eSZJA bevallási rendszer bevezetésével megcsappant az 1+1%-os felajánlások összege. Statisztikák szerint a jogosultaknak csupán 50-60%-a nyilatkozik, s ezzel több 10 milliárd forint sorsának irányításáról mondanak le a magyar adófizetők. Állítólag sokan megfelejtkeznek a felajánlási lehetőségről, vagy bevallásukat más készíti el, vannak, akiket nem érdekel a rendelkezés lehetősége, vagy túl kevésnek találják a felajánlható összeget, esetleg nincs idejük utána nézni, és vannak, akik azért nem tesznek felajánlást, mert nem bíznak a civil szervezetekben. Cikkünk mindezeknek szól.
A személyi jövedelemadóról szóló bevallás elkészítése a magánszemélyek kötelezettsége, melyet idén már csak önadózással vagy az adóhatóság közreműködésével lehet teljesíteni.
2018-ban a személyi jövedelemadó kulcsa nem változott.
Az értékpapírok adásvétele aszerint eredményez adókötelezettséget, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük.
A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után szintén adózniuk kell.
