A telephely létrejötte és társasági adó fizetés kérdésének eldöntése mellett érdemes a másik igen bonyolult és kockázatos terület gondos elemzésére is figyelmet fordítani! Meg kell vizsgálni, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban felmerül-e személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség és hogy azt a külföldi munkaadónak, vagy a munkavállalónak kell-e teljesítenie.
2021. 06. 09-én kihirdették a legújabb adócsomagot, amely alapvetően a 2022-es évre vonatkozó változásokat tartalmaz, de van néhány, azonnal vagy legalábbis még 2021-ben hatályba lépő módosítás is a jogszabályban. Ugyanezen a napon gazdaságélénkítési célú kedvezményekről is döntöttek.
Az elmúlt évben a koronavírus járvány felforgatta a munkaerőpiacot és a gazdaságot is. Ebben a helyzetben felértékelődik minden költséghatékonyan nyújtható juttatási forma a cégek és a munkavállalók szemében is. Mivel ez a terület szinte minden évben változik, kiesnek, bekerülnek elemek, a támogatható juttatások közül bizonyosak másképp adóznak, mint korábban, vagy épp a felhasználásukra vonatkozó szabályok alakulnak át, így nem árt időről időre áttekinteni ezeket. A legfrissebb változás, hogy eredetileg július 1-jétől kezdve csökkentek volna a Szép-kártya juttatások értékhatárai, illetve magasabb adóteherrel kellett volna számolni, de jó hír, hogy év végéig még a kedvezőbb feltételek maradnak érvényben.
Az üzleti vállalkozás lényege, hogy a befektetett tőke „hozzon valamit – lehetőleg minél többet – a konyhára”, vagyis a cég miután minden költségét és az adókat kifizette, nyereséges legyen. Ezt a nyereséget a tulajdonosok osztalékként vehetik fel a cégből, ez a befektetésük gyümölcse.
A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után is adózniuk kell.
A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.
Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.
A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.
A minimálbér február 1-jétől 4%-kal emelkedett, de a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények, például a betegségek miatt járó személyi kedvezmény – visszamenőleg – már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók – közölte a Pénzügyminisztérium. Ezzel szemben az adókötelezettségek kiszámításánál az alacsonyabb, az év első napján érvényes összeggel kell egész évben számolni.
A kormány 2020. november 10-én a koronavírus veszélyhelyzetre tekintettel az alábbi intézkedéseket rendelte el.
