A szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től 15,5%-ra csökkent az eddigi 17,5% helyett. Ezt a júliusi jövedelmekre kell először alkalmazni, vagyis augusztusban kell először a kisebb mértékkel fizetni.

A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.

Az éves személyi jövedelemadó bevallás május 20-ai határideje vészesen közeleg, de vajon mit tehetnek azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudják határidőben teljesíteni jövedelmük utáni adókötelezettségüket? Hogy kell kezelni a munkabéren kívüli tőkejövedelmek adóját ebben az esetben?

A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.

A múlt pénteken a szektorspecifikus adó- és járulékkönnyítésekre való jogosultak közé új tevékenységek kerültek elsősorban a turisztikai szektorból.

Szektorspecifikus adókönnyítés a munkavállalók megtartása  érdekében, KIVA és KATA könnyítések, a GYES/GYED/GYET ellátások meghosszabbítása, hitelezési moratórium és egyéb könnyítések, kedvezmények az adóeljárásokban és az érintés nélküli fizetés összeghatárának megemelése. Ezek a március 24-től életbe lépő gazdaságvédelmi akcióterv újabb részletei. 

A 2020-as adóelőleg elszámolásához, családi és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a dolgozóknak ki kell tölteniük a megfelelő nyilatkozatokat. Célszerű ezeket még a januári bérszámfejtés megkezdésének napja előtt, vagyis január 31-e előtt megtenni, hiszen így már a januári fizetésnél is alkalmazni lehet a kedvezményeket.

1. Személyi jövedelemadó

Tartós befektetési számla

2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a munkaadónak be kell jelentenie az adóhatóság felé. Erre akkor van szükség, ha a magánszemély rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül és munkaidőkorlát nélküli keresőtevékenységet folytathat ellátása megtartása mellett, amennyiben jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150%-t, vagyis bruttó 223.500 Ft/hó-t. A bejelentésre a 1908M lap 5-ös kódja szolgál.

A hazai adójogszabályok kiemelt figyelmet fordítanak a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére. A kutatás-fejlesztési tevékenységet, azaz alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést végző vállalkozásoknak érdemes feltérképezni, hogy teljesítik-e az egyes adókedvezmények feltételeit, hiszen ezek érvényesítése esetén az effektív adóteher jelentős csökkenése érhető el.