A közép-kelet-európai régióban Magyarország volt az első, amely 2003-ban nyilvántartási kötelezettséget vezetett be a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakra vonatkozóan. A szabályok már bevezetésük időpontjában is szigorúak és meglehetősen összetettek voltak, azonban most ismét változtak. A transzferárazás azóta is töretlen és egyre kiemeltebb figyelmet kap az adóhatósági ellenőrzések során. Mára nincs olyan átfogó ellenőrzés, amelyben a kapcsolt vállalkozásoknak ne kellene a vállalatcsoporton belül alkalmazott áraikat a szokásos piaci ár alapján az adóhatóság előtt bizonyítaniuk.

2018 áprilisától Fotiadi Ágnes az újonnan létrehozott transzferár üzletág vezetőjeként csatlakozott a LeitnerLeitnerhez. Fotiadi Ágnes eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályát vezette, annak megalakulásától kezdve. Munkájának köszönhetően a szakterület a magyar adóhatóság nemzetközi szinten is elismert részévé vált.

Ismét több új adóalap- és adókedvezmény válik alkalmazhatóvá a társasági adózásban.

2017. december 31-ig kell adatot szolgáltatniuk – gyakorlatilag bejelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé – azoknak a magyar leányvállalatoknak és külföldi cégek magyarországi telephelyeinek, amelyek cégcsoportja multinacionális szinten átlépi a jelentési értékhatárt, és így kötelesek országonkénti jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elmaradása vagy hibája esetén kiszabható mulasztási bírság elérheti a 20 millió forintot is.

2018. január 1-jétől kell kötelezően alkalmazni az új transzferár dokumentációs rendeletet. A módosítást a BEPS-csomag keretében elfogadott OECD szabályok teszik szükségessé, amelyhez igazodva a magyar transzferár nyilvántartásokat is jóval összetettebb, részletesebb és sokkal több információt tartalmazó formában kell majd elkészíteni.

A nemzetközi szintű adóelkerülés érdekében az OECD államok meghatároztak egy cselekvési tervet, a BEPS-et, melynek 13. pontjában a transzferár-nyilvántartást kiegészítve az országonkénti jelentés készítését (Country–by–Country Report) határozták el a multinacionális vállaltok számára. Az új jogintézmény hazai jogrendbe való átültetéséről 2017. május 3-án döntött az Országgyűlés.

A nemzetközi szinten megvalósuló adókikerülés elleni összefogás, vagy ahogy mostanában egyre többen ismerik a BEPS elleni akcióterv megvalósítása jól halad. Hazánkban is egyre több területen alkalmazzák a javasolt intézkedéseket, alakítják át a szabályokat. Cikkünkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyeken már alkalmazzák a BEPS elleni akcióterv szabályait, illetve ahol a közeljövőben várható változás ehhez kapcsolódóan.

Mindennapos eset, hogy cégek egymás között kölcsönügyleteket kötnek. Cégcsoporton belül talán még gyakoribb a kölcsön, ami a kapcsolt vállalkozásokra előírt transzferár-dokumentációs kötelezettség miatt sokszor kérdés elé állítja az adózókat. Jogszabályi meghatározás hiányában felmerül ugyanis, hogy mit tekintünk ügyletértéknek: csak a kamatokat vagy esetleg a kölcsönadott tőkét is?

Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.

Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet. Bár a nyilvántartási értékhatárok növekedtek, ezáltal a dokumentálandó ügyletek köre csökkent, de a kapcsolt vállalkozások mégsem lélegezhetnek fel. Hiszen a könnyítésekkel párhuzamosan az adóhatóság ellenőrzései alaposabbak, szigorúbbak lettek. Így mára a transzferárazás az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő terület. Különösen fontos ezért a transzferár-nyilvántartások átgondolt és megalapozott elkészítése. A futószalagon vagy épp a kellő alátámasztás nélkül készülő dokumentációk később bizony könnyen megbosszulhatják magukat.