A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után is adózniuk kell.
A személyi jövedelemadó törvény az alábbi kifizetéseket minősíti osztaléknak:
- a társas vállalkozás által magánszemély tagja számára a társaság eredményéből fizetett részesedés;
- a kamatozó részvény kamata;
- a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
- a kockázatitőkealap-jegy hozama;
- főszabály szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték, bizonyos kivételekkel;
- a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből részesedésként kifizetett összeg;
- a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
Az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel osztalékelőlegnek minősül.
Az osztalék esetében alapvetően kétféle adókötelezettség merülhet fel: 15%-os személyi jövedelemadó és 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (szocho), amely utóbbit az év első napján érvényes minimálbér 24-szerese (2020-ban és 2021-ben 161 eFt*24=3.864 eFt) felső korlátig kell megfizetni. A felső korlát számításánál a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeit (pl. munkabér) is figyelembe kell venni. Az EGT államok (köztük Magyarország) tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka azonban mentesül a szocho fizetési kötelezettség alól. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a nem EGT államok – például az Egyesült Államok – részvényei fennáll a 15,5%-os szocho fizetési kötelezettség.
Az adózó az osztalékjövedelem megszerzése előtt nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy jövedelmei elérik-e a felső határt, akkor is, ha a kifizető már levonta az adóelőleget tőle. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor az adót az adózónak éves bevallásával egy időben kell rendeznie.
A külföldről kapott tőkejövedelmek esetében az adóév végén, az éves bevallással együtt kell megfizetni az adót. Ez esetben a külföldi társaságnak jellemzően forrásadó levonási kötelezettsége van, attól függően, hogy a kifizetés országa hogy rendelkezik az adott tőkejövedelem adózását illetően, illetve hogy az adott országnak van-e hazánkkal úgynevezett kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ennek hatására, akár alacsonyabb, akár magasabb adóterhet is levonhatnak, mint amit a hazai szabályok engednek.
- Ha az így levont adóelőleg alacsonyabb a magyar adókötelezettségnél, akkor a különbözetet a személyi jövedelemadó bevallással együtt kell megfizetni.
- Ha külföldön magasabb adót vontak le, akkor először azt kell ellenőrizni, hogy az adott országgal hazánknak van-e kettős adóztatást kizáró egyezménye, ugyanis ekkor a külföldi forrásadó fizetési kötelezettséget az egyezményes adókulcs bekorlátozza. Egyezményes országok esetén a túlvonást a külföldi ország adóhatóságától lehet visszaigényelni egy speciális eljárás során.
