A globalizációnak köszönhetően egyre többen élnek a szabad letelepedés és munkavállalás jogával, egyre többen dolgoznak külföldön, vagy töltik ott nyugdíjas éveiket. Bankszámlát nyitnak, lakást, házat vásárolnak, vállalkozást indítanak.
Így aztán egyre több nemzetközi vonatkozású öröklési ügy merül fel, amikor az örökhagyónak nem csupán az állampolgársága szerinti országban, de más államokban is maradt hagyatéki vagyona. A hagyatéki eljárások egyszerűsítése érdekében az unióban egységes szabályrendszer működik, amelynek köszönhetően a teljes vagyon – bármelyik uniós országban is találhatók ennek egyes darabjai – sorsát egy országban és egy eljárásban rendezik, és az öröklési határozatot vagy okiratot a többi uniós tagállamban is elfogadják.
Az Európai Öröklési Rendelet szabályozza, hogy az örökléssel kapcsolatos jogi eljárásokat melyik uniós tagállamban – kivételt képez Írország és Dániára – lehet lefolytatni melyik állam öröklési jogszabályai szerint. Ezenkívül a rendelet lehetővé teszi az öröklési ügyekben meghozott határozatok (pl. hagyatékátadó végzések) tagállamok közötti kölcsönös elismerését is.
A feni előírások alkalmazása elsősorban attól függ, hogy az örökhagyónak halálakor hol van a szokásos tartózkodási helye, függetlenül az ő állampolgárságára.
Az öröklés rendjére azonban továbbra is a nemzeti előírások vonatkoznak: így Magyarországon továbbra is a Polgári Törvénykönyv határozza meg, hogy kik és milyen arányban örökölnek az örökhagyó után, milyen formai szabályok betartásával és milyen tartalommal lehet végrendelkezni, kinek jár kötelesrész a hagyatékból.
Például, ha egy magyar állampolgár évekig életvitelszerűen Németországban élt, hagyatékáról a német bíróságok előtt folytatják le az eljárást magyar bankszámlája, lakása, üdülője vagy vállalkozása ügyében is. Ugyanakkor, ha egy német állampolgár Magyarországon tölti nyugdíjas éveit haláláig, akkor az ő német-magyar hagyatékával kapcsolatban a magyar előírások lesznek érvényesek német örökösei számára is.
Kérdés azonban, hogy hol kell az örökösöknek adózniuk ezekben a határon átnyúló esetekben?
Ugyanis az öröklési jogtól eltérő szabályok vonatkoznak az adó-, illetve illeték kötelezettségekre.
Belföldi hagyaték
A belföldön levő hagyatékra minden esetben – függetlenül az örökhagyó vagy az örökösök állampolgárságától, lakóhelyétől – Magyarországon öröklési illetéket kell fizetni. Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
Külföldi ingóhagyaték
Ha egy magyar állampolgár vagy egy Magyarországon élő külföldi állampolgár, illetve egy belföldi székhelyű jogi személy örököl külföldön lévő ingóhagyatékot vagy a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogot, és a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót megfizették, Magyarországon már nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.
Ingóságok:
- a pénz,
- az értékpapír,
- a cégtulajdon,
- minden, ami nem minősül ingatlannak.
Vagyoni értékű jog:
- földhasználat,
- haszonélvezet,
- használati jog: pl. üdülőhasználat,
- vagyonkezelői, üzembentartói jog,
- ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.
Külföldön levő ingatlanhagyaték
A külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki. Ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
Illetékmenetességek
Az illetékfizetési kötelezettségekkel kapcsolatban figyelembe kell venni a mentesítő szabályokat is. Nem kell az öröklési illetéket fizetni többek között az örökhagyó egyenes ági rokonának, házastársának, bejegyzett élettársának és a testvérének. Továbbá – ha nem rokonokról van szó – akkor az ingóörökség 300.000 Ft értékű része is illetékmentes.
Az illetékalap számítása
Az illeték alapja a vagyon tiszta értéke (forgalmi érték – tartozás – hagyatéki eljárási költségek).
Az öröklési illeték mértéke
NAV bejelentés
- Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, ők jelenti be a NAV-nak.
- Ha a közjegyző a hagyatéki eljárást nem köteles hivatalból megindítani, de egyegy örökösnek több, mint 300.000 Ft forgalmi értékű ingóvagyon jut, az örökösöknek külön-külön az örökhagyó halálától számított 90 napon belül köteles a „hagyatéki kimutatás” (HK) nyomtatványon a NAV-nak bevallást adni vagy a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni.
Az örökös az illetéket kiszabó NAV határozat kiadása után, de annak véglegessé válását megelőzően kérelmet nyújthat be illetékkedvezményre vagy -mentességre hivatkozva az illetéktörvényre. Így a határozat nem válik véglegessé, és nem minősül végrehajtható okiratnak. Erről a NAV az elsőfokú határozat kiegészítésével dönt.
Ha a menetességre vagy a kedvezményre nem nyújtanak be kérelmet, az illeték megfizetése a NAV a határozatának véglegessé válása után a 15. napon, azaz kézbesítést követő 30. naptól lesz esedékes.
