Az uniós gyorsintézkedések sorát folytatva szeretnénk egy olyan módosítást bemutatni, amely könnyítés helyett valójában szigorítást hoz az áfa rendszerébe. Az eddig adminisztratív hiányosságként kezelt adószám hiányosság a jövőben az áfa levonás feltételévé válik, amire minden vállalkozásnak fel kell készülnie. A jelenlegi áfairányelv és a vonatkozó Európai Bírósági ítélkezési gyakorlat alapján a vevő adószámának érvényessége, valamint az ügylet helyes bevallása a tagállamok közötti kereskedelemről szóló összesítő jelentésben csupán adminisztratív körülményei az ügyletnek. A korábbi szabályok szerint ezen adminisztratív feltételek hiányában is érvényesíthető volt az adómentesség, ha az áru közösségen belüli értékesítése valóban megtörtént.

A 2019-es nyári adótörvény-változások között szereplő vállalatokat érintő társasági adó, helyi iparűzési adó és kisvállalati adó változásokat gyűjtöttük össze. Kérdéses esetekben, illetve az adókedvezmények legoptimálisabb felhasználása érdekében forduljon hozzánk bizalommal! 

 A 2019-es nyári adótörvény változások közül a legtöbb változást az általános forgalmi adózás területén tapasztalhatjuk, ami részben az Európai Unió áfa-rendszerében megkezdett reformintézkedéseknek köszönhető. Az úgynevezett „Short-term Quick Fixes”, azaz „Rövid távú gyorsintézkedések” minden uniós tagállamban egységesen és egyszerre lépnek hatályba 2020. január 1-jén. Mindez jelentős felkészülést igényel a vállalkozások részéről, a felkészítésben szakértőink készséggel állnak rendelkezésükre. Keressenek bennünket bizalommal!

A jelenleg hatályos áfairányelv külön kezeli azt az esetet, ha egy adóalany egy másik tagállamba vevői készlet céljára szállít árukat, úgy, hogy a szállítás időpontjában a szállító már ismeri a vevő személyazonosságát, de a beszállításkor az árut a vevő raktárába tárolja be, és a vevő csak később hívja le, és használja fel a készletet.

Az utóbbi időben a hatósági jogalkalmazásban változás tapasztalható, a magyar adóhatóság elkezdett közeledni az uniós joggyakorlathoz. A több adóellenőrzés után született határozat kimondja, hogy az adólevonási jogot elvitatni csak olyan esetben lehetséges, ha objektív tények alapján bizonyítható, hogy az adóelvonási jog gyakorlásával érintett számlabefogadó nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, illetve tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az adott ügylet révén adókijátszásban vesz részt. Természetesen a mostani bejegyzésünkben csak a konkrét ügyekben hozott hatósági határozatok sommás megjegyzéseit foglaljuk össze, melyekkel szeretnénk felvillantani a legújabb trendet a hatósági joggyakorlat változását igazolva.

Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.

Ahogy korábbi írásunkban bemutattuk, az unió készül az áfarendszer reformjára, de mivel ez a folyamat hosszadalmas, a legsürgetőbb problémák megoldására gyorsintézkedéseket vezetnek be. Az úgynevezett „Quick Fixes” csomag 2020. január 1-jén lép életbe hazánkban is, így írásunkban ennek részleteit mutatjuk be. A módosítások elsődleges célja az adócsalások elleni küzdelem, és különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhinta csalások kivédése. Hiszen az uniós kimutatások alapján, mára összességében évente több mint 150 milliárd euró értékű áfa veszik el, amelyből a becslések szerint, körülbelül évi 50 milliárd euró – vagyis minden egyes uniós polgárra számítva 100 euró – a határokon átnyúló áfacsalásokból származik.

Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a készpénzfizetés visszaszorítása a gazdaság kifehérítése érdekében. E cikkünkben ezt a témát járjuk körbe, és megpróbálunk hasznos tanácsokat adni Olvasóinknak, melyek betartásával elkerülhetik a bírságokat 2019-ben is.

Az Európai Bíróság egyik friss döntésének értelmében ismét terítékre került az objektív tényezők fontossága, azok esetleges adókötelezettséget generáló szerepe. Annak megítélése, hogy egy adóalany tudhatott-e róla, hogy partnere adócsalásban vesz részt, mindig sok bizonytalanságot hordoz magában.

A közelmúltban – 2019. január 24-én – az Európai Bizottság elmarasztalta hazánkat az EKÁER rendszer az uniós szabályokkal történő harmonizációjának elmaradása miatt, kötelezettségi eljárást indítva Magyarország ellen. Mivel ez már nem az első eset volt, hiszen 2017. október 4-én intézett először felhívást hozzánk ez ügyben, várható, hogy az ügynek lesz még folytatása.