Ahogy korábbi, a témával kapcsolatos bejegyzésünkben írtunk róla, azoknál a cégeknél, ahol az ügyvezetői feladatot kizárólag külföldi magánszemély látja el, a regisztráció eddig nem működött. Mivel ők nem rendelkeznek ügyfélkapus azonosítóval, a rendszer eddig nem tudta azonosítani őket.
Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy 2017. január 1-jétől a hazánkban reklámközzétevői tevékenységet folytató, de nem Magyarországon működő vállalkozásoknak is regisztrálniuk kell a reklámadó alanyaként, melynek elmulasztása akár 1 milliárd forintnyi mulasztási bírságot is eredményezhet.
2018. január 1-jétől kell kötelezően alkalmazni az új transzferár dokumentációs rendeletet. A módosítást a BEPS-csomag keretében elfogadott OECD szabályok teszik szükségessé, amelyhez igazodva a magyar transzferár nyilvántartásokat is jóval összetettebb, részletesebb és sokkal több információt tartalmazó formában kell majd elkészíteni.
Általánosan elismert tény, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának kulcsa a hatóságok közötti együttműködésben és az adóügyi információcserében rejlik. Ezen a felismerésen alapszik az új, “globális” automatikus adóügyi információcsere szabvány. Ezt a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi egyezmény (MCAA) alapozta meg, melyet Magyarországon 2015-ben egy törvénnyel iktattak hatályba. Az egyezményhez 2017 szeptemberéig már 102 ország csatlakozott, így valóban globális méretű adóügyi összefogás valósult meg.
A nyugdíjasokra vagy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalókra különleges munkajogi és adózási szabályok vonatkoznak. Esetükben az átlagos munkavállalóktól eltérőek lehetnek a felmondási feltételek, de alkalmazni is másképp lehet őket. E szabályokat tekintjük át cikkünkben.
2017. július 1-jétől a társasági adó törvény értelmében adóalap-kedvezményt kaphatnak azok, akik az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítését támogatják.
A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.
Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.
Ahogy azt előző bejegyzésünkben is megírtuk a Cégkapu-szolgáltatás egy biztonságos kézbesítési címként is működő elektronikus tárhely. 2018-tól ez lesz a gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetősége, míg a cégek egymás közt továbbra sem ezen keresztül tartják a kapcsolatot. A Cégkapuhoz kapcsolódóan alakítottak ki egy új azonosítási szolgáltatást is: a Központi Azonosítási Ügynököt (KAÜ), amely teljes körűen és hitelesen azonosítja a kérelmezőt, és kapcsolatot nyit a felhasználók és az intézmények között.
Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.
