2018 májusában lép hatályba az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, mely tisztább feltételeket és szigorúbb előírásokat hoz majd magával a magánszemélyek adatainak kezelése területén, és szinte mindenkire vonatkozik: minden vállalkozásra, intézményre kötelezettként és minden magánszemélyre érintettként. Célja a magánszemélyek személyes adataival kapcsolatos jogainak garantálása. Hiszen az adat érték, és fontos, hogy ha ezekhez egy-egy szervezet hozzáfér bizonyos okból, ne élhessen vissza ezekkel, ne használhassa fel az eredeti adatgyűjtési céloktól eltérően más célokra saját érdekében.

5% áfakulcs

Bővül az 5%-os áfakör: az étkezőhelyi vendéglátás 2017-ben bevezetett 18%-os adókulcsa 2018. január 1-től 5%-ra csökken, továbbá a halhús (élve, fagyasztva, darabolva, filé formájában) és a sertés élelmezési célra alkalmas belsősége, vágási mellékterméke is 5%-os adókulcs alá tartozik. Csökken az internet-hozzájárulás áfa kulcsa is 18%-ról 5%-ra.

A 2017. január 1-jén már működő gazdálkodó szervezetnek a szabályok szerint 2017. augusztus 30-áig kellett volna regisztrálniuk a cégkapu szolgáltatásra, de december 31-ig még következmények nélkül megtehették ezt. De tudjuk, hogy sokan elmulasztották ezt. Rájuk január 1-jétől szankciók várnak: például törvényességi felügyeleti eljárás indulhat ellenük, pénzbírságot kaphatnak, vagy végső esetben akár törölhetik is őket a cégnyilvántartásból.

2018-ban a személyi jövedelemadó kulcsa nem változott.

2017 őszétől sokat hallottunk a pénzmosás megelőzése érdekében tett intézkedésekről, de sem maga a probléma, sem a korlátozását célzó erőfeszítések nem új keletűek vagy ismeretlenek az érintetteknek. Azonban a 2017. június 26-tól hatályos új Pénzmosási törvény miatt ismét reflektorfénybe került a téma, amely gyakorlatilag nem más, mint egy EU-s irányelv magyar jogrendbe történő átültetése.

2018. január 1-től változnak a hulladékká váló anyagokkal kapcsolatban fizetendő környezetvédelmi termékdíj szabályai is.

A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története 2017-ben újabb fordulópontjához érkezett.

2017. december 31-ig kell adatot szolgáltatniuk – gyakorlatilag bejelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé – azoknak a magyar leányvállalatoknak és külföldi cégek magyarországi telephelyeinek, amelyek cégcsoportja multinacionális szinten átlépi a jelentési értékhatárt, és így kötelesek országonkénti jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elmaradása vagy hibája esetén kiszabható mulasztási bírság elérheti a 20 millió forintot is.

A Facebook december 12-én bejelentette, hogy helyi értékesítési struktúrát vezet be, bevételeit ezentúl ott könyveli, így az adókat is ott fogja megfizetni ezentúl, ahol bevételei keletkeznek. „Elképzelhető, hogy hazánk is előkelő helyen áll a Facebook megoldandó problémáinak sorában, mert már októberben felkerült a NAV feketelistájára. Bár bevételei alapján valószínűleg nem a velünk kapcsolatos ügyeit kellene először elrendeznie, de mivel eddigi mulasztásai miatt akár már a több milliárd forintot is elérheti a rá kiszabott bírság valamint az elmaradt reklámadó, Magyarországon is lépés kényszerben van a globális óriásvállalat.” – vetítette előre Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A fenti kérdést úgyis megfogalmazhatnánk, hogy milyen adóvonzatai vannak a reprezentációnak? Először is érdemes tisztázni, hogy mit értünk reprezentációs célú eseményen – sőt mint látni fogjuk, az sem teljesen mellékes, hogy hol rendezzük meg!