Számunkra, magyarok számára, már egyáltalán nem idegen a tranzakciószintű, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, mely hazánkban évek óta működik, és többek között ennek köszönhetően sikerült jelentős mértékben csökkenteni az áfarést. Magyarországon 2010-ben még 22,3%-os volt az áfabevétel-kiesés, amivel az Európai Unióban az utolsók között voltunk. Mára a magyar áfarés 17,9 ponttal csökkent, ami a 4. legnagyobb az EU-ban, és mértéke a tagállamok átlagának több mint másfélszerese. Az európai adatok azt is bizonyítják, hogy azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6-3,5%-kal nőttek 2014-2019 között.

Az Európai Bizottság 2022. december 8-án terjesztett elő egy javaslatcsomagot a közös európai hozzáadott érték adó, vagyis az áfa rendszerének működésének modernizálásáról és az áfacsalások visszaszorításáról, melynek a VIDA, azaz „VAT in the digital age” (áfa a digitális korban) címet adta.

Ahogyan cikksorozatunk első részében tárgyaltuk, az elöregedő társadalom által keletkező nyugdíj-probléma nemcsak Magyarországon aktuális, hanem egész Európában, ahol ugyanúgy egyértelmű az erre vonatkozó statisztikai trend. A korábban részletezett, állam által is ösztönzött öngondoskodási formák mellett, azok kiegészítéseként funkcionálna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás is, mely Magyarországon még gyerekcipőben jár, holott az OECD-országok nagy része már a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre támaszkodik.

Magyarországon számos különféle adókedvezmény áll a vállalkozások rendelkezésére, köztük környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások megvalósításához is. Ugyanakkor ezek megszerzésének és igénybevételének szabályai gyakran változnak, ezért erősen ajánlott minden ilyen fejlesztés megkezdése előtt szakértők bevonásával felmérni a lehetőségeket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb adómegtakarítást érhessük el. A beruházások tervezésekor egy jól felkészült adótanácsadói csapat segíthet a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében, prezentálhatja a különböző adóoptimalizálási forgatókönyvek előnyeit, de olyan gyakorlatias feladatokba is bevonható, mint az adókedvezmény-igénylések elkészítése vagy a tárgyalások a speciális állami támogatási lehetőségekről.

Cikksorozatunk előző részében részletesen foglalkoztunk az állam által elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítások egyikével, az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni a nyugdíjcélú megtakarítások másik két típusát, a nyugdíjbiztosításokat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Minden vállalkozás előtt nyitva áll az a lehetőség, hogy könyveit devizában vezesse, de egyelőre csak nagyon kevesen – többnyire multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai, fióktelepei – élnek ezzel.

2023. november 16-tól a partnereknek, ügyfeleknek üzleti ajándék címen, valamint munkavállalóknak csekély értékű ajándék címen adott borászati termék (bor, pezsgő) adómentes lesz, így nem kell utána megfizetni a 33,04%-os adót. Ennek feltétele, hogy az ital palackozott legyen, valamint hogy közvetlenül bortermelőtől vásárolják meg.

Korábban Magyarországon is létezett a klasszikus hárompilléres nyugellátás, amelynek célja az volt, hogy ne csak az államnak befizetett járulékoktól függjön a későbbi nyugdíj összege, hanem a több tartóoszlop stabilabb megélhetést biztosítson a nyugdíjasok számára.

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után az állami nyugellátásra. Ennek mértékét a munkában eltöltött idő és az aktív munkavállalóként keresett bejelentett jövedelem határozza meg. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer egy úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működik, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy mindig az aktív munkavállalók járulékaiból fedezik a nyugdíjas lakosság juttatását. A felosztó-kirovó elv alapján felállított nyugdíjrendszer azonban több hátránnyal is rendelkezik, óriási kockázatokat hordoz. A bizonytalan helyzet kezelésére az egyetlen járható útnak az öngondoskodás tűnik, ezen lehetőségek összefoglalóját blogunk 4 részes sorozatában olvashatják.

Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb adóelőnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos alaposan átgondolni a családi, a jogi és az adózási következményeket is.