Az online számla-adatszolgáltatást eredetileg 2021. január 1-jétől terjesztették volna ki az összes számlára, vagyis a magánszemélyek felé kiállítottakra is. De erre is haladékot kapnak a cégek a koronavírus járvány miatt. Ahogy korábban a cégeknek kiállított számlákra vonatkozó határidőt tolták ki szeptember 30-ig, úgy most azt jelentették be, hogy 2021. március 31-ig még szankciómentesen használható az online számla-adatszolgáltatás előző verziója, az XSD 2.0. Az XSD 3.0-ára tehát nem az eredetileg tervezett január 1-jén, hanem csak április 1-jétől kell kötelezően átállni.

A 2020. július 1-től induló új szabályok az online számla-adatszolgáltatásban nem minden vállalkozás számára jelentenek ugyanolyan mértékű megterhelést. Emlékeztetőül: a változás lényege, hogy ezentúl minden vállalkozásoknak kiállított számláról – áfatartalomtól függetlenül – adatot kell szolgáltatni a NAV-nak beleértve a fordított áfás és az alanyi mentes ügyleteket is. Továbbá kötelező lesz a vevők adószámának feltüntetése a számlán és az XML állományokban. A papíron kiállított számlák esetében 500 ezer Ft áfatartalom felett egy napon belül kell adatot szolgáltatni, az alatt pedig 5 napról 4 napra rövidül a jelentési határidő. A számlákat a teljesítéstől számítva 8 napon belül ki kell állítani.

A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.

Az adóhatóság a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzésére, illetve a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák feltárása és rendezése idén kiemelt célja a hatóságnak. A cégek mellett a gyakran munkahelyet váltó magánszemélyek is az adóhatóság célkeresztjében állnak.

Az utóbbi időben a hatósági jogalkalmazásban változás tapasztalható, a magyar adóhatóság elkezdett közeledni az uniós joggyakorlathoz. A több adóellenőrzés után született határozat kimondja, hogy az adólevonási jogot elvitatni csak olyan esetben lehetséges, ha objektív tények alapján bizonyítható, hogy az adóelvonási jog gyakorlásával érintett számlabefogadó nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, illetve tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az adott ügylet révén adókijátszásban vesz részt. Természetesen a mostani bejegyzésünkben csak a konkrét ügyekben hozott hatósági határozatok sommás megjegyzéseit foglaljuk össze, melyekkel szeretnénk felvillantani a legújabb trendet a hatósági joggyakorlat változását igazolva.

Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgy nevezett kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban. „Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintra emelkedik, jön a csoportos társasági adózás, erősödik a nemzetközi adóügyi információcsere, újraszabályozzák a munkáltatók által kötött biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségét, végül, de nem utolsó sorban pontosítják a munkáltatói lakáscélú támogatás kivezetésének szabályait.

Idén megváltozott az adóbírság intézményének szabályozása, újdonságként vezették be a kedvezményt biztosító feltételes adóbírságot. De vajon ez ténylegesen előnyös az adózók számára?

2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.