Most, hogy a világjárvány után ismét könnyebbé válik az utazás, sokakban újra felébred a kaland- és vándorlási vágy. Ha régen látta külföldi barátait, családtagjait, miért ne tölthetné napjait társaságukban külföldön közvetlenül a munkaidő után? Ha nincs kedve egész nap egy irodában ülni, miért ne kombinálhatná a szükséges munkát változó helyszínekkel, gyönyörű természeti környezetben?

Július 1-je óta már nem az érintetteknek kell jelezniük a hatóság felé, ha megváltozik az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságuk, nem kell be- és kijelentkezni a járulékfizetés miatt az adóhatóságnál, ezt a hivatalok automatikusan intézik. Az állapotváltozásokról azóta az adóhivatal küld tájékoztatást.

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek rendszere 2020. július 1-től átalakult.

A közelmúltban több társadalombiztosításra vonatkozó szabály megváltozott ezeket mutatjuk be cikksorozatunkban. Az első írás az egységes társadalombiztosítási járulékkal foglalkozik.

A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.

A koronavírus járvány miatt számos vállalkozásnál költségcsökkentő intézkedéseket kellett bevezetni: például a munkavállalóknak nem kell bemenniük dolgozni, és bérüket csökkentették az állásidőre, teljes állás helyett részmunkaidőben dolgoznak, vagy éppen fizetés nélküli szabadságra mentek. Kérdés azonban, hogy ezekben az esetekben milyen egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, szolgáltatásra számíthat a munkavállaló.

A Covid-19 járvány idején sokan kényszerülnek fizetés nélküli szabadságra, nekik ez alatt az idő alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Egyébként ezt azokban a szektorokban is ki kell fizetni a munkavállalók után, amelyek a gazdasági akciócsomag miatt általában mentesültek a járulék fizetési kötelezettség alól. Ennek összege havonta 7710 Ft, naponta 257 Ft. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen ellátásokra marad jogosult a magánszemély ezért az összegért, illetve hogy milyen adminisztrációs lépések tartoznak az ügyintézéshez.

A személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítást érintő változásokat a 2019-es nyári adótörvény-változtatások csomagjában az alábbiakban találják. Bővül a nagycsaládosok kedvezménye, illetve mindenki számára csökken a szociális hozzájárulási adó. Jelentős újítás továbbá a magánalapítványok bevezetése hazánkban, amely a bizalmi vagyonkezelés mellett egyedülálló lehetőségeket kínál. A magánszemélyeket érintő kérdésekre vonatkozóan is specializált csapattal állunk rendelkezésre.

2019. január elsejétől ismét radikálisan megváltozik a munkabéren felül  kedvezményesen adható juttatások rendszere, vagyis a cafetériarendszer.

Ép testben ép lélek – azaz mit tehet a munkáltató dolgozói egészségéért? című bejegyzésünkhöz kapcsolódva szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nem minden betegségbiztosítás minősül adómentes juttatásnak!