A vállalkozások többféleképpen is eljuttathatják adományaikat a rászorulóknak. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek különböző adófizetési kötelezettségeket vonnak maguk után. Különösen érdekes lehet ez a kérdés most, amikor a 2022. május 25-én kihirdetett vészhelyzet új lehetőségeket nyit meg.
A SZÉP-kártya évek óta a legkedveltebb béren kívüli juttatási elem, amelynek adózása a járványhelyzetben még kedvezőbbé vált a vállalkozások számára. Hiszen jelenleg csak személyi jövedelemadót kell fizetni utána, szociális hozzájárulási adót nem. Ráadásul a zsebek összeghatárai is magasabbak. Decemberben még a kedvezőbb, 2021-es adószabályok vonatkoznak az utalt összegekre.
A LeitnerLeitner vezető tanácsadói és partnerei – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit és dr. Rácz Nóra – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felkérésére a hagyományoknak megfelelően idén is összefoglalták a 2022-ben várható adóváltozásokat az eredeti cikk a kamara oldalán olvasható, és bemutatja a kihirdetésre váró adócsomag részleteit, a veszélyhelyzethez kapcsolódó szabályozási kérdéseket és az év közben kihirdetett, jövőre hatályba lépő rendelkezéseket. Blogunkban e témákat egy sorozatban dolgozzuk fel.
A telephely létrejötte és társasági adó fizetés kérdésének eldöntése mellett érdemes a másik igen bonyolult és kockázatos terület gondos elemzésére is figyelmet fordítani! Meg kell vizsgálni, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban felmerül-e személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség és hogy azt a külföldi munkaadónak, vagy a munkavállalónak kell-e teljesítenie.
2021. 06. 09-én kihirdették a legújabb adócsomagot, amely alapvetően a 2022-es évre vonatkozó változásokat tartalmaz, de van néhány, azonnal vagy legalábbis még 2021-ben hatályba lépő módosítás is a jogszabályban. Ugyanezen a napon gazdaságélénkítési célú kedvezményekről is döntöttek.
Az elmúlt évben a koronavírus járvány felforgatta a munkaerőpiacot és a gazdaságot is. Ebben a helyzetben felértékelődik minden költséghatékonyan nyújtható juttatási forma a cégek és a munkavállalók szemében is. Mivel ez a terület szinte minden évben változik, kiesnek, bekerülnek elemek, a támogatható juttatások közül bizonyosak másképp adóznak, mint korábban, vagy épp a felhasználásukra vonatkozó szabályok alakulnak át, így nem árt időről időre áttekinteni ezeket. A legfrissebb változás, hogy eredetileg július 1-jétől kezdve csökkentek volna a Szép-kártya juttatások értékhatárai, illetve magasabb adóteherrel kellett volna számolni, de jó hír, hogy év végéig még a kedvezőbb feltételek maradnak érvényben.
Az üzleti vállalkozás lényege, hogy a befektetett tőke „hozzon valamit – lehetőleg minél többet – a konyhára”, vagyis a cég miután minden költségét és az adókat kifizette, nyereséges legyen. Ezt a nyereséget a tulajdonosok osztalékként vehetik fel a cégből, ez a befektetésük gyümölcse.
A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után is adózniuk kell.
A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.
Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.
