Az üzleti vállalkozás lényege, hogy a befektetett tőke „hozzon valamit – lehetőleg minél többet – a konyhára”, vagyis a cég miután minden költségét és az adókat kifizette, nyereséges legyen. Ezt a nyereséget a tulajdonosok osztalékként vehetik fel a cégből, ez a befektetésük gyümölcse.

A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után is adózniuk kell.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.

Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.

A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.

A minimálbér február 1-jétől 4%-kal emelkedett, de a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények, például a betegségek miatt járó személyi kedvezmény – visszamenőleg – már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók – közölte a Pénzügyminisztérium. Ezzel szemben az adókötelezettségek kiszámításánál az alacsonyabb, az év első napján érvényes összeggel kell egész évben számolni.

A kormány 2020. november 10-én a koronavírus veszélyhelyzetre tekintettel az alábbi intézkedéseket rendelte el.

A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.

Az éves személyi jövedelemadó bevallás május 20-ai határideje vészesen közeleg, de vajon mit tehetnek azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudják határidőben teljesíteni jövedelmük utáni adókötelezettségüket? Hogy kell kezelni a munkabéren kívüli tőkejövedelmek adóját ebben az esetben?

A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.