A 2025 év végén kihirdetett adótörvény-változások egy része már 2025-ben hatályba lép, vagy az adózók dönthetnek arról, hogy már a 2025-re is alkalmazzák, a módosítások többsége azonban 2026-tól érvényes.

Év végén a vállalkozásoknak készülniük kell az üzleti év zárására, és érdemes ilyenkor meghozni a következő évre vonatkozó stratégiai döntéseket is. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat és teendőket, hogy az évzárás a lehető legsimábban menjen.

A technológia fejlődésével egyre több új, az eddig megszokottaktól jelentősen eltérő szolgáltatással találkozhatunk tanácsadói munkánk során. A korábban tartós helyszíni jelenlétet és személyes munkavégzést igénylő tevékenységeket egyre gyakrabban váltják fel olyanok, melyek speciális technikai eszközök segítségével hatékonyabban, kisebb időráfordítással és kevesebb élőmunka-igénnyel végezhetők. Az ilyen furcsa tevékenységek trükkös adózási kérdéseket vethetnek fel, ha országhatárokon átívelően végzik őket. Cikkünkben egy drónok segítségével nyújtott szolgáltatás kapcsán ezekből szeretnénk ízelítőt adni, és rámutatni, hogy miért is érdemes tanácsadók bevonásával elemezni ezeket az egyedi eseteket.

Az autóipar a magyar gazdaság sarokköve. Nálunk születnek meg azok a technológiák, amelyek a mobilitás jövőjét meghatározzák. Az olyan gyártók jelenléte, mint az Audi, a Mercedes, a Suzuki, az Opel, a BMW és a BYD egyáltalán nem csak nemzeti presztízskérdés, sokkal inkább – közvetlen vagy közvetett módon – jelentős bevétel a magyar költségvetésben. Az utóbbi években a klasszikus autóipari szegmensen túl az akkumulátorgyártók – mint a CATL, EVE Power, Samsung SDI, az SK ON, GS Yuasa, valamint ezek alkatrész ellátására a Soul Brain, Volta, Shenzen, Enmech, Shinheung, SungEel – is célkeresztbe kerültek.

Az Európai Unió egységes piacának köszönhetően a magyar cégek – így az építőipari vállalkozások is – könnyebben léphetnek be külföldi piacokra. Manapság már sok jól felkészült hazai cég sikeresen jelenik meg az uniós országokban. Tapasztalataink szerint is egyre több magyar építőipari vállalkozás kap megbízásokat más EU-tagállamokban, például építési, felújítási vagy kivitelezési feladatokra.

Azok számára, akiknek több különböző államból folynak be bevételeik, több országban vannak befektetéseik, vagy akik a világon utazgatva távolról dolgoznak, a legjobb megoldás, ha global mobility területén jártas szakemberhez fordulnak.

2025-ben is fókuszban marad a transzferárazás, különösen a határon átívelő konstrukciók és a transzferár adatszolgáltatás ellenőrzése. De az adóellenőrzési célkeresztben helyet kapnak a társasági adót érintő adókedvezmények igénybevételével kapcsolatos szabályok, kiterjed a globális minimumadóra, innovációs járulékra, valamint a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálatára.

Az adóhatóság minden év elején nyilvánosságra hozza az adott év adóellenőrzéseinek kiemelt célcsoportjait. 

A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.