Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Ugyan a határidő és a kötelezettségek is megszokottak, de mivel 2020 nagyon is szokatlan volt, az évzárási teendőket sem szabad rutinszerűen végezni. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.
A LeitnerLeitner tanácsadói 2020. december 15-én délután 15.00 órától 16 óra 30 percig ingyenes online ügyfél-szemináriumot tartanak az év végi számviteli, transzferár és adózási teendőkkel kapcsolatban. Előadók: Siklós Márta, Fotiadi Ágnes, Balázs Péter.
Ugyan a 2020-as transzferár dokumentációk elkészítéséig még közel fél év van hátra, de egyáltalán nem korai ezzel foglalkozni, hiszen a koronavírus járvány hatására megváltozott a piaci környezet, és a jövedelmezőség, a transzferárak újragondolását teszi szükségessé. Mivel ez a helyzet számos buktatót is rejt magában, az üzleti döntésekhez is mélyebb elemzés szükséges, de fontos az ezeket alátámasztó dokumentumok gyűjtése is. Továbbá óva intünk mindenkit attól, hogy járványt mesterséges jövedelem átcsoportosításra használja fel, mert erre várhatóan minden érintett adóhatóság nagyon fog figyelni.
A már működő társaságok esetében 2020. november 1-20 között lehet bejelentést tenni arról, hogy megfelelnek a feltételeknek, és csoportos társasági adóalannyá szeretnének válni. A legnagyobb előnyökkel a veszteség csoporton belüli hazai megosztásával járhat e forma választása, de a transzferár-adminisztráció ráfordításait is jelentősen csökkentheti, illetve bizonyos esetekben az adókedvezmények jobb kihasználására is lehetőséget ad.
Miután tisztáztuk, hogy bérgyártásról vagy szerződéses gyártásról van szó, érdemes a tevékenység finanszírozására is vetni egy pillantást. Gyakran az anyacégen keresztül történő alapanyag- és az eszközbeszerzés finanszírozásához a szükséges forrást vállalatcsoporton belüli kölcsönnyújtással biztosítják. Fontos, hogy a kölcsön megtérítésekor alkalmazott pénzügyi műveletek sem tehetik a bérgyártó alvállalkozást veszteségessé, ezeknél is érvényesíteni kell ugyanis a szokásos piaci ár elvét, és az alkalmazott árfolyammal sem járhat kedvezőtlenebbül a gyártást végző partner.
A vállalatcsoporton belüli feladat-megosztási modellek másik típusesete a szerződéses gyártói modell. Cikksorozatunk második részében ezt elemezzük.
Gyakori eset, hogy nemzetközi vállalatok egyes részfeladataikat különböző országokban működő alvállalkozásaikhoz helyezik ki. És mivel saját tevékenységükre egy egységként gondolnak, nem tűnik számukra igazán lényegesnek, hogy hol mennyi nyereség keletkezik, hogy az alvállalkozás működése önmagában is méltányos mértékű profitot termel-e. Hiszen számukra a külföldi leányvállalat nem tűnik másnak, mint egy részleg a gyáron belül. Ezzel a megközelítéssel azonban hibát követnek el, hiszen mivel a leányvállalat jogilag egy különálló vállalkozás, elvárható, hogy önmagában is nyereségre törekedjen, transzferárazási szempontból is így fogják vizsgálni, és ez alapján dől majd el, hogy kell-e esetleg utólag bírságot fizetnie egy rosszul kialakított modell miatt. Sőt még az is elképzelhető, hogy a helyesen megszabott jövedelmezőség társasági adó szempontból is előnyösebb lenne a vállaltcsoport számára.
A koronavírus járvány, a vele járó gazdasági problémák és a különböző mentőcsomagok teljesen megváltoztatták a korábbi piaci környezetet. A változásokat a transzferár-nyilvántartásoknak is pontosan kell tükrözniük. Különösen a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozások számára jelent ez azonnali és nagy körültekintést érdemlő feladatot. Náluk már most szükséges lehet a szokásos piaci jövedelmezőségük meghatározásánál a világjárvány hatásának a számszerűsítése.
Soron következő webináriumonkon a vírushelyzet transzferárazási vonatkozásaival foglalkozunk. Emellett segítünk Önnek eligazodni a vészhelyzetben elérhető adókönnyítések mellett a finanszírozási programok és pályázatok, támogatások lehetőségei között is.
