A magyar adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek a világon bárhol szerzett jövedelmük után Magyarországon kötelesek adót fizetni, így van ez a külföldi forrásból szerzett befektetési jövedelmekkel is.

Az általános szabály szerint az értékpapírok beváltása, elidegenítése révén szerzett jövedelem az ügylet során szerzett bevétel és az értékpapír megszerzésével, tartásával, illetve elidegenítésével kapcsolatban felmerült kiadások különbözete. Az értékpapírok átruházásakor leggyakrabban az árfolyamnyereségből származó jövedelemre gondolunk, azonban az értékpapír típusától függően keletkezhet akár kamatjövedelem vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem is. Nem mindegy tehát, hogy az ügylet tárgyát képező értékpapírok részvények, kötvények, letéti jegyek vagy például befektetési jegyek.

Közeleg a 2024-es személyi jövedelemadó bevallás határideje, érdemes áttekinteni, hogy milyen forrásokból szereztünk jövedelmet, és hogy van-e ezek után bevallási- és adófizetési kötelezettségünk.

A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A transzferár nyilvántartás az adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet a vállalkozásnak a bizonyításban, és ezzel megóvhatja a vállalkozást a jogkövetkezményektől. Ugyanis már nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 5 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt. Ráadásul a nyilvántartások hiányosságai lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok az árazást is megkérdőjelezzék, ami akár beláthatatlan anyagi következményekkel is járhat.

A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV adóellenőrzései során szigorúan, nagy részletezettséggel ellenőriz. A jövedelmezőség helyes megosztását a szokásos piaci ár elve alapján szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok. Tehát a vállalkozásoknak is nagy gonddal kell foglalkozniuk a transzferárazás adózási kockázatainak feltárásával és kezelésével az adóhatóságot megelőzve!

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás nem nyugdíjcélú felhasználását eddig szigorúan szankcionálták: az adókedvezmény elvesztésével. Idén azonban kivételesen lakhatási célokra is el lehet költeni: lakás-, ház- és telekvásárlásra, lakás- és házépítésre, -bővítésre és -korszerűsítésre, lakáshitel törlesztésre vagy munkáltatói lakáscélú támogatás visszafizetésére is a pénztári számlán 2024. szeptember 30-án rendelkezésre álló összeget. Ráadásul, nemcsak maga a pénztártag lehet kedvezményezett, de házastársa és gyermekei is.

Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.

A 2025-ös adótörvény változások számos módosítást hoztak a magánszemélyek adózásában. A családi adókedvezmény emelése mellett a kedvezményes adózású, vagy akár adómentes munkáltatói kifizetéseket, az úgy nevezett cafetéria-elemeket is érdemes áttekinteni. Ezek nem csupán költség- és adó szempontból kedvezőek, de a munkavállalók megtartása, cég iránti elkötelezettsége és hűsége is nagyban múlhat a megfelelő juttatási csomag kialakításán.