A vállalkozások szeptember 30-ig kaptak haladékot az online számla-adatszolgáltatás új szabályaihoz való alkalmazkodásra. Azonban a számlakiállítás határideje már július 1-jétől 15 napról 8 napra rövidül és a bejövő számlákról szóló belföldi összesítő jelentésben is értékhatártól függetlenül kell tételesen szerepeltetni a számlákat.
A LeitnerLeitner naprakész digitális megoldásokat nyújt ügyfelei számára az adótanácsadás, a könyvelés és a könyvvizsgálat területén is, melyek egyre hasznosabbá válnak most, amikor a digitalizáció újabb és újabb területeket hódít meg az adózás és adóellenőrzés területén. Csak azok a vállalkozások maradnak versenyképesek, amelyek nem küzdenek ez ellen, nem próbálnak meg kibújni a digitalizáció következményei alól, hanem lépést tartanak az új idők technológiai újításaival, és a maguk javára fordítják azokat.
A 2020. július 1-től induló új szabályok az online számla-adatszolgáltatásban nem minden vállalkozás számára jelentenek ugyanolyan mértékű megterhelést. Emlékeztetőül: a változás lényege, hogy ezentúl minden vállalkozásoknak kiállított számláról – áfatartalomtól függetlenül – adatot kell szolgáltatni a NAV-nak beleértve a fordított áfás és az alanyi mentes ügyleteket is. Továbbá kötelező lesz a vevők adószámának feltüntetése a számlán és az XML állományokban. A papíron kiállított számlák esetében 500 ezer Ft áfatartalom felett egy napon belül kell adatot szolgáltatni, az alatt pedig 5 napról 4 napra rövidül a jelentési határidő. A számlákat a teljesítéstől számítva 8 napon belül ki kell állítani.
A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.
Az EU-s áfareform szerint 2020-tól kell alkalmazni az úgynevezett gyorsintézkedéseket (quick fixes), amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen túlmenően az áfatörvényt számos ponton módosították gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal.
A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is. Ezt hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner november 19-én Kecskeméten megtartott adózási konferenciáján, melyet az osztrák gyökerű pénzügyi és adótanácsadó cég új regionális irodájának bemutatkozása alkalmából szervezett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.
A számlahelyesbítések, számlával egy tekintet alá eső okiratok kiállítása mindig is nehézséget okozott a számlázó programok számára. Az adóhatóság által kidolgozott XML/XSD séma a hatóság értelmezését tükrözi arról, hogy milyen adattartalom szükséges a korrekcióhoz. Az év végi bónusz elszámolások és úgy nevezett transzferár korrekciók az érintett nagy tömegű számlák csoportos korrekciója miatt azonban jelentős nehézség elé állítják az adatszolgáltatókat.
A számla módosítás NAV online számla-adatszolgáltatási rendszer elvárásai már egy számlázó programon belül is komoly kihívás elé állítják a fejlesztőket, azonban még ennél is összetettebb a helyzet, ha az eredeti számlát és a módosító okiratot két külön szoftverből állítják ki. Ilyen eset lehet például egy önszámlázási megállapodás, ahol a vevő állítja ki az ügyletről a számlát, a számlák módosításának vagy érvénytelenítésének joga azonban a szállítónál marad.
Négy hónappal az online számla-adatszolgáltatás bevezetése után kijelenthető, hogy a rendszer nagyobb zökkenők nélkül elindult és folyamatosan működik. A gyakorlatban azonban akadnak még nehézségek. Cikksorozatunkban az egyik legnehezebben megoldható problémáról: a számlamódosítások online adatszolgáltatásáról írunk.
Három nap múlva elindul az online számla adatszolgáltatás. A bevezetés előtti utolsó napokban épp ezért, egyre több fejlesztő jelenti be, hogy felkészült az adatszolgáltatásra. Az érintett vállalkozások számára azonban az ideális körülmények között jól működő program használatba vétele után is gondot okozhat a korrekciós számlák és a rendszerhibák kezelése. Pedig ameddig ezt a problémát nem oldották meg, addig nem lehet kijelenteni, hogy lezárult a felkészülés.
