A magyar munkaerőpiacon egyre inkább jellemző a külföldi dolgozók beáramlása, amely az orosz-ukrán háború kirobbanása után még jobban felerősödött. A külföldi illetőségű munkavállalók esetében azonban gyakran felmerülnek adózási kérdések is, ilyen például, hogy milyen adókedvezményekre jogosultak. A családi kedvezményre való jogosultság kérdését járjuk körbe a következőkben.
Sokan nem tudnak arról, hogy bizonyos veleszületett vagy szerzett betegségek, egészségkárosodások, fogyatékos állapotok után is jár kedvezmény a személyi jövedelemadóból, méghozzá alanyi jogon. E betegségek körét külön jogszabályok határozzák meg, ezért mindenképpen érdemes pontos felvilágosítást kérnünk a háziorvosunktól.
Most, hogy a világjárvány után ismét könnyebbé válik az utazás, sokakban újra felébred a kaland- és vándorlási vágy. Ha régen látta külföldi barátait, családtagjait, miért ne tölthetné napjait társaságukban külföldön közvetlenül a munkaidő után? Ha nincs kedve egész nap egy irodában ülni, miért ne kombinálhatná a szükséges munkát változó helyszínekkel, gyönyörű természeti környezetben?
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez nemcsak a számítógéphez kötött munkát jelenthet: tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát, hogy hol kell adózni, milyen szerződést érdemes kötni és milyen pénznemben lehet bért kapni?
Kedvezőbb átalányadózás, a 25 év alattiak adómentességének hatóság általi felajánlása, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programok finomhangolása, a bizalmi vagyonkezelés tartós befektetéseinek lehetővé tétele, valamint a csoportos személyszállítással kapcsolatos kedvezmények kiterjesztése – ezek várhatnak ránk a jövőben. Cikkünkben a frissen benyújtott őszi adócsomag személyi jövedelemadózást érintő javaslatait mutatjuk be.
A vállalkozások többféleképpen is eljuttathatják adományaikat a rászorulóknak. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek különböző adófizetési kötelezettségeket vonnak maguk után. Különösen érdekes lehet ez a kérdés most, amikor a 2022. május 25-én kihirdetett vészhelyzet új lehetőségeket nyit meg.
E hét pénteken május 20-án van a 2021-es személyi jövedelemadó bevallás határideje. A NAV évek óta minden magánszemély részére térítésmentesen elkészíti az SZJA-bevallás tervezetét a rendelkezésre álló adatok alapján. Ez az ügyfélkapuval rendelkezők számára egyszerűen online elérhető az eSZJA oldalon március 15-től, akik pedig nem rendelkeznek hozzáférési lehetőséggel, azok március 16-ig kérhették a tervezet postai kézbesítését.
Idén is lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek rendelkezzenek személyi jövedelemadójuk 1+1%-áról. Határideje az szja-bevallás benyújtásával esik egybe, vagyis május 20-a, azonban erről a bevallással együtt vagy attól függetlenül is nyilatkozhatnak az adózók. A felajánlott és így átirányított forintok pedig nagyon jól jönnek az arra érdemes kedvezményezetteknek!
A 2022-től új szabályok szerint kell adózni a kriptovalutákkal való kereskedésből származó bevételek után. Az új szabályok, melyek hasonlóak a tőkejövedelmek utáni adózáshoz, rendkívül kedvezőnek tűnnek, és nemzetközileg is előremutató a bevezetett keretrendszer, az ördög azonban itt is a részletekben rejlik.
A gyermeket nevelő magánszemélyek a 2021-ben megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmük utáni személyi jövedelemadót (szja), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), valamint a katások a 2021-es tételes adójuk negyedét kaphatják vissza legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.
