Az értékpapírok adásvétele aszerint eredményez adókötelezettséget, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük.

A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után szintén adózniuk kell.

A kamatjövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény a köznyelvnél tágabban értelmezi. A személyi jövedelemadózásban idesoroljuk a bankbetétek, a takarékbetétek kamatát, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamait, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereséget is. 2013-tól új elemként kamatból származó jövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből (kivéve az adómentes vagy más jogcímen adóköteles biztosítói teljesítést) származó, a befizetett díjat (nem minősül ilyennek a kockázati biztosítás díja) meghaladó összeg is.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk első részében blogbejegyzésünkben a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk.

A május 20-án, idén a hétvége miatt május 22-én esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat, csökkenhet.

A jövő évi költségvetési tervekkel párhuzamosan, 2017. május 2-án került nyilvánosságra a tavaszi adócsomag, mely sok kisebb, de kevés nagy horderejű változást vetít előre. Ezek közül egyesek még idén hatályba lépnek, míg mások csak 2018. január 1-től. Cikkünkben a személyi jövedelemadóval és társasági adóval foglalkozunk.

Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.

Március 15-étől vált elérhetővé a NAV új online felülete, amelyen a 2016-os SZJA bevallási tervezeteket lehet megtekinteni, jóváhagyni vagy javítani.

A külföldi magánszemélyek személyijövedelem-adózása sokszor nagyon bonyolult. Mivel nekik általában cégük segít elkészíteni a magyar adóbevallást, így ezzel a blog bejegyzéssel azoknak a magyar cégeknek szeretnénk segíteni, akik külföldi magánszemélyeket foglalkoztatnak.

Manapság egyre többször szembesülünk a globalizáció okozta bonyolult élethelyzetekkel, így egyre nagyobb igény tapasztalható a világpolgárok speciális adózási problémáival kapcsolatos tanácsadásra.
A nemzetközi környezetben működő vállalatok felső vezetőinek körében egészen extrém élethelyzetek is előfordulhatnak. Találkoztunk már olyan menedzserrel, aki három állampolgársággal is rendelkezett, miközben egy negyedik országban élt a családjával, ekkor egy osztrák-magyar vállalat ügyvezetésével bízta meg az osztrák anyacég kiküldetés keretében. Az egymilliós kérdés, hogy ilyenkor mégis melyik állam szabályai alapján hol kell adót fizetni?