A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A transzferár nyilvántartás az adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet a vállalkozásnak a bizonyításban, és ezzel megóvhatja a vállalkozást a jogkövetkezményektől. Ugyanis már nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 5 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt. Ráadásul a nyilvántartások hiányosságai lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok az árazást is megkérdőjelezzék, ami akár beláthatatlan anyagi következményekkel is járhat.

A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV adóellenőrzései során szigorúan, nagy részletezettséggel ellenőriz. A jövedelmezőség helyes megosztását a szokásos piaci ár elve alapján szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok. Tehát a vállalkozásoknak is nagy gonddal kell foglalkozniuk a transzferárazás adózási kockázatainak feltárásával és kezelésével az adóhatóságot megelőzve!

Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.

Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!

Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára, az évzárásra való felkészülésben szeretnénk segítséget nyújtani a legfontosabb határidőkkel. Érdemes továbbá figyelmet fordítani a most formálódó őszi adócsomagra is, hiszen számos olyan változás várható, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre késztetheti a cégvezetőket.

A cégeknek már 2017 óta kötelező bejelenteniük az adóhatóságnál az úgy nevezett kapcsolt feleiket – vagyis az egy vállalatcsoporthoz tartozó, közös tulajdonossal, ügyvezetéssel rendelkező testvér- és leányvállalataikat – méghozzá az első üzletkötés alkalmával. Ennek elmulasztása eddig sem volt kockázatmentes, de augusztus 1-től még drágábbá válhat a feledékenység! Ugyanis idén augusztustól a mulasztási bírság tételek a duplájára nőttek, így erre a hiányosságra vonatkozóan is akár 1 millió Ft-ig terjedhet a bírság.

A transzferár adatszolgáltatás minden vállalkozást érint, amely transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett és minden kapcsolt ügyletre kiterjed, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott társasági adóbevallásban kellett teljesíteni. Azok sem feltétlenül mentesültek azonban végérvényesen az adatszolgáltatás alól, akik igyekeztek a 2022. évi társasági adóbevallást gyorsan, 2022. december 31-ig benyújtani annak érdekében, hogy ne kelljen transzferár adatszolgáltatást teljesíteni. Ugyanis, ha 2022. december 31-ét követően ezen bevallásuk tekintetében önellenőrzést nyújtanak be, az önellenőrzés során már esetükben is felmerült az adatszolgáltatási kötelezettség.

Cikksorozatunkban a transzferár adatszolgáltatás lényeges aspektusait, illetve az azzal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat tekintjük át. Nem mehetünk el szó nélkül a mellett sem, hogy az újonnan bevezetett adatszolgáltatás minden korábbinál hatékonyabb fegyvert ad az adóhatóság kezébe. A tranzakció szintű, strukturált adatokkal tűpontosan lehet célozni az adóellenőrzésekre való kiválasztás során.