Kiküldetésről nemcsak abban az esetekben beszélünk, ha a munkavállaló egy konkrét projekt megvalósításán dolgozik külföldön, hanem akkor is, ha részt vesz egy néhány napos üzleti tárgyaláson, konferencián, szemináriumon. Ezekben az esetekben is ki kell váltani az A1 igazolást, melynek elmulasztása komoly bírságokkal járhat.
Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít arra, hogy a véglegesen behajthatatlanná váló követelések utáni áfát az adóalany utólagos adóalap csökkentés keretében visszakaphassa az adóhatóságtól.
2020-ban megváltoztak az illetékek szabályai is.
Teljesítésekkel arányos bevételek elszámolása
Eddig a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződések számviteli elszámolása sok bizonytalanságot okozott.
Társasági adót érintő módosítások
Bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány
Újdonság, hogy a természetes személlyel, mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon és a javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentességet az érintett eszköz átvételére is kiterjesztik.
A 2020-as adóelőleg elszámolásához, családi és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a dolgozóknak ki kell tölteniük a megfelelő nyilatkozatokat. Célszerű ezeket még a januári bérszámfejtés megkezdésének napja előtt, vagyis január 31-e előtt megtenni, hiszen így már a januári fizetésnél is alkalmazni lehet a kedvezményeket.
Az EU-s áfareform szerint 2020-tól kell alkalmazni az úgynevezett gyorsintézkedéseket (quick fixes), amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen túlmenően az áfatörvényt számos ponton módosították gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal.
1. Személyi jövedelemadó
Tartós befektetési számla
2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.
2020. január 1-től nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
2020 nyarától a tanácsadóknak, könyvvizsgálóknak ügyvédeknek jelenteniük kell, ha potenciálisan agresszív nemzetközi adótervezési struktúrával találkoznak ügyfeleiknél. Mivel a DAC 6 irányelv „élesítése” az adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló szakmákra újabb kötelezettséget telepít, ennek teljesítésére időben fel kell készülni. Várható az is, hogy az alkalmazás során felmerülő problémák miatt az EU-n belül további harmonizációs lépések lesznek szükségesek.
