Az új szociális hozzájárulási adó törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos szabályozást hatályon kívül helyezték, ezért az osztalék után is más szabályok szerint kell adót fizetni.

Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat. Az első részben az elektronikus kapcsolattartás alapjait mutatjuk be.

Láncértékesítéssel foglalkozó korábbi cikkünkben körbejártuk, hogyan kell megállapítani, hogy a termékértékesítési láncon belül melyik ügylet lesz közösségi termékértékesítés jogcímén adómentes. Jelen cikkünkben az alábbi példán keresztül azt vizsgáljuk, hogyan kell eljárni, ha a több szereplős láncértékesítés eredményeképpen az árut exportértékesítés keretében az Európai Unión kívülre szállítják.

Az Európai Unión belüli termékértékesítések egyik speciális esete a háromszögügylet, amelynek áfakezelését bizonyos feltételekkel egyszerűsíteni lehet. Az, hogy egy ügylet háromszögügyletnek minősül-e, hatással van az adóbevallások – a 65-ös számú áfabevallás és az A60-as összesítő nyilatkozat kitöltésére is.

Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.

Idén már hazánkban is az új szabályok szerint kell a transzferárakat nyilvántartani a fődokumentumban és a helyi dokumentumban. Először a 2018-ban kezdődő adóévi kötelezettséghez kapcsolódóan kell kötelezően alkalmazni ezeket az előírásokat (a 2017-es adóévben még csak opcionális volt az új szabályok követése). A korábbiakhoz képest sokkal strukturáltabban, részletesebben kell bemutatni az adatokat. 

Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára. Különösen így van ez, ha az adóváltozások új feltételeket teremtenek már az új év első napjaiban. A november végén kihirdetett adócsomagban is számos olyan változás van, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre készteti a cégvezetőket, de ezeken túl is van néhány fontos teendő a megszokott záráson túl is, melyekre szeretnénk az érintettek figyelmét felhívni.

A nyáron elfogadott adócsomag eredményeként, 2019. január 1-jétől a bírságterhek jelentős megnövekedésével lehet számolni. Az alábbiakban összeszedtük a főbb változásokat.

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is. Ezt hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner november 19-én Kecskeméten megtartott adózási konferenciáján, melyet az osztrák gyökerű pénzügyi és adótanácsadó cég új regionális irodájának bemutatkozása alkalmából szervezett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.