Közeleg a 2024-es személyi jövedelemadó bevallás határideje, érdemes áttekinteni, hogy milyen forrásokból szereztünk jövedelmet, és hogy van-e ezek után bevallási- és adófizetési kötelezettségünk.

A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A transzferár nyilvántartás az adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet a vállalkozásnak a bizonyításban, és ezzel megóvhatja a vállalkozást a jogkövetkezményektől. Ugyanis már nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 5 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt. Ráadásul a nyilvántartások hiányosságai lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok az árazást is megkérdőjelezzék, ami akár beláthatatlan anyagi következményekkel is járhat

A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV adóellenőrzései során szigorúan, nagy részletezettséggel ellenőriz. A jövedelmezőség helyes megosztását a szokásos piaci ár elve alapján szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok. Tehát a vállalkozásoknak is nagy gonddal kell foglalkozniuk a transzferárazás adózási kockázatainak feltárásával és kezelésével az adóhatóságot megelőzve!

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás nem nyugdíjcélú felhasználását eddig szigorúan szankcionálták: az adókedvezmény elvesztésével. Idén azonban kivételesen lakhatási célokra is el lehet költeni: lakás-, ház- és telekvásárlásra, lakás- és házépítésre, -bővítésre és -korszerűsítésre, lakáshitel törlesztésre vagy munkáltatói lakáscélú támogatás visszafizetésére is a pénztári számlán 2024. szeptember 30-án rendelkezésre álló összeget. Ráadásul, nemcsak maga a pénztártag lehet kedvezményezett, de házastársa és gyermekei is.

Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.

A számviteli és adózási piac egyik kulcsfontosságú szereplőjeként Dr. Rácz Nórát, a LeitnerLeitner partnere a BBJ felkérésére osztotta meg véleményét erről a speciális területről.

A 2025-ös adótörvény változások számos módosítást hoztak a magánszemélyek adózásában. A családi adókedvezmény emelése mellett a kedvezményes adózású, vagy akár adómentes munkáltatói kifizetéseket, az úgy nevezett cafetéria-elemeket is érdemes áttekinteni. Ezek nem csupán költség- és adó szempontból kedvezőek, de a munkavállalók megtartása, cég iránti elkötelezettsége és hűsége is nagyban múlhat a megfelelő juttatási csomag kialakításán.

Dr. Szabó Levente Antal, a LeitnerLaw Szabó & Partners ügyvédi iroda partnere és vezetője, felkerült Magyarország legbefolyásosabb jogi vezetőinek listájára 2025-ben. Az ennek alkalmából készült interjúban betekintést nyújt Magyarország jogrendszerének működésébe és a jogi szakterület legújabb trendjeibe, például az EU AI törvényének hatásaiba, a technológia az ügyvédi munkába való implementálásának dilemmáiba és a tehetséges munkaerő toborzásának kihívásaiba.