A „fegyverek egyenlőségének elvéről” ma már régen nincs szó az adóellenőrzések során. Az adóhatóság hihetetlen nagyságú és komplex adatokkal rendelkezik a gazdaság egészéről és az adózók viselkedéséről. Érdemes bepillantani a részletekbe!

Manapság sok külföldi befektetéssel rendelkező magánszemély kap levelet a NAV-tól, amelyben meghívják őket, hogy egy úgy nevezett támogató eljárásban való részvételre. Ennek keretében a hatóság a magánszeméllyel szorosan együttműködve szeretne megbizonyosodni arról, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések után maradéktalanul megfizették az adót Magyarországon.

Az értékpapírokból származó jövedelmek adózásának áttekintését egy összefoglaló táblázattal zárjuk, amely a május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet, és segítséget nyújthat a 2025-ös befektetések tervezésekor, amelyekre azonban bizonyos esetekben új szabályokat kell alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.

A tartós befektetési szerződések alapján realizált hozamokra kedvező adózási szabályok vonatkoznak akkor is, ha külföldön veszik igénybe a szolgáltatást, de a külföldi szolgáltatókkal kötött szerződésekből származó hozamokra csak akkor alkalmazhatók a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartós befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó kedvező rendelkezései, ha az előírt feltételek teljesülnek a szerződés tartalmával, a magánszemély adóhatóság felé történő bejelentésével és a külföldi szolgáltató által vezetett számlával és igazolással kapcsolatban.

A magyar adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek a világon bárhol szerzett jövedelmük után Magyarországon kötelesek adót fizetni, így van ez a külföldi forrásból szerzett befektetési jövedelmekkel is.

Az általános szabály szerint az értékpapírok beváltása, elidegenítése révén szerzett jövedelem az ügylet során szerzett bevétel és az értékpapír megszerzésével, tartásával, illetve elidegenítésével kapcsolatban felmerült kiadások különbözete. Az értékpapírok átruházásakor leggyakrabban az árfolyamnyereségből származó jövedelemre gondolunk, azonban az értékpapír típusától függően keletkezhet akár kamatjövedelem vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem is. Nem mindegy tehát, hogy az ügylet tárgyát képező értékpapírok részvények, kötvények, letéti jegyek vagy például befektetési jegyek.

Közeleg a 2024-es személyi jövedelemadó bevallás határideje, érdemes áttekinteni, hogy milyen forrásokból szereztünk jövedelmet, és hogy van-e ezek után bevallási- és adófizetési kötelezettségünk.

A vállalkozások transzferárazásáról rengeteg forrásból szerezhetnek összevethető információkat a hatóságok: a bevallásokból, veszteséges vállalkozások kiemeléséből, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi adatszolgáltatásokból (CbCR, DAC-6, EoI) és végül, de nem utolsósorban a transzferár-adatszolgáltatásokból. Ezért a NAV egyre könnyebben választja ki ellenőrzésre a kockázatos adózókat, és sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket tud lefolytatni.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A transzferár nyilvántartás az adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet a vállalkozásnak a bizonyításban, és ezzel megóvhatja a vállalkozást a jogkövetkezményektől. Ugyanis már nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 5 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt. Ráadásul a nyilvántartások hiányosságai lehetőséget adhatnak arra, hogy a hatóságok az árazást is megkérdőjelezzék, ami akár beláthatatlan anyagi következményekkel is járhat.